Promajna
| Promajna | |
 | |
| Promajna látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Baška Voda |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21323 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 378 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 7 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 20′ 06″, k. h. 16° 58′ 23″Koordináták: é. sz. 43° 20′ 06″, k. h. 16° 58′ 23″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Promajna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Promajna falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Baška Vodához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől légvonalban 47, közúton 60 km-re délkeletre, Makarskától 8 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, Közép-Dalmáciában, a Biokovo-hegység lábánál, az Adria-parti főút alatt a tengerparton található.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek (cseréptöredékek, amforák, pénzérmék) tanúsága szerint itt már az i. e. 2. században is éltek emberek. Az első ismert itt élt nép az illírek egyik törzse a dalmaták voltak, akik a magaslatokon épített, jól védhető erődített településeikben laktak. A rómaiak hosszú ideig tartó harcok után csak az 1. században hódították meg ezt a vidéket. Az illírek elleni 9-ben aratott végső győzelem után békésebb idők következtek. A mai horvátok ősei a 7. században az avar hódítás után érkeztek ide. Ebből az időszakból származik a makarskai riviéra egyik legjelentősebb régészeti lelete egy gazdag mellékletekkel rendelkező sír, melynek leletei között aranyékszerek, gyöngyökkel díszített nyaklánc, karkötő és gyűrű került elő. Az itt talált, bevésett kereszttel díszített 6. – 7. századi cippus (határkő) egyike a legrégibb keresztény szimbólumoknak ebben a térségben.
A mai település első említése csak 1674-ben történt. Nevét a feltételezések szerint az innen mindig látványos napfelkeltéről (promaljanje Sunca) kapta. Lakói egykor főként a halászatból éltek. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1880-ban 47, 1910-ben 101 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Baška Voda község 1993-ban alakult meg, addig Promajna is Makarska községhez tartozott. 2011-ben a településnek 357 lakosa volt, akik a turizmusból élnek.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 47 | 46 | 68 | 101 | 0 | 93 | 97 | 124 | 126 | 176 | 185 | 231 | 456 | 357 |
(1857-ben, 1869-ben és 1921-ben lakosságát Baška Vodához számították.)
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2000-ben épült. A bejárat bal oldalán a belső oldalon emléktábla található, mely szerint az Úr megtestesülésének nagy jubileumán a patrónusok nagylelkű támogatásával építették Ante Kuzmanić építész tervei szerint Milan és Niko Čale mesterek. A horvát államiság ünnepén május 30-án szentelte fel Ante Jurić érsek, Stjepan Poljak segédpüspök és Berislav Nikić plébános. A templom az apszissal együtt 30 méter hosszú és 15 méter széles. A 29 méter magas harangtorony a homlokzat jobb oldalán áll. A hajó két oldalán különleges talapzaton állnak Szent Antal és Szent József szobrai. A keresztút Marica Vuković belovári festőművésznő munkája. Az oltár menzája kőből készült és kettős talapzaton áll.
- A promajnai hívek 1976-ban vásárolták azt a házat, melyet kápolnává alakítottak át, miután a bast-baška vodai plébánián belül Promajna, Bratuš és Krvavica önálló káplánság lett. Az új templom megépítése után ennek a kápolnának a szerepét vette át.
Gazdaság[szerkesztés]
A lakosság megélhetését kezdetben a halászat adta. A turizmus kezdetei a közeli gyermekszanatórium felépítéséhez kapcsolódnak, ahol légzőszervi betegségben szenvedőket gyógyítottak. A következő évtizedekben egyre több magánház épült a településen jó minőségű szobákkal, apartmanokkal és a településen ma már magas színvonalú szállodai elhelyezésre is van lehetőség. A turistaforgalmat turisztikai iroda, postahivatal, üzletek, pénzváltóhelyek szolgálják. A helyi vendéglátó egységek a dalmáciai és a nemzetközi konyha különlegességeivel szolgálnak. A 21. század elején Promajna megkapta a legrendezettebb üdülőhelyeknek kijáró „Kék virág” kitüntetést.
Galéria[szerkesztés]
-
Promajna központjának látképe -
A promajnai tengerparti sétány -
A kikötő látképe -
Látkép a mólóval -
Látkép a Biokovo-hegységgel -
Promajnai üdülőházak
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Baška Voda község weboldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Útikalauz (magyarul)
- Turistainformációk (magyarul)
- Turistainformációk (magyarul)
