Pribude

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pribude
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségMuć
Jogállás falu
Irányítószám 21206
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség102 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság609 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pribude (Horvátország)
Pribude
Pribude
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 46′ 40″, k. h. 16° 23′ 50″Koordináták: é. sz. 43° 46′ 40″, k. h. 16° 23′ 50″

Pribude falu Muć községben Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Split központjától légvonalban 30, közúton 47 km-re északra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re északnyugatra, a dalmát Zagora központi részén, a Moseć-hegység és a Svilaja-hegység között, az 56-os számú főúttól északra, a megyehatárnál fekszik.

Története[szerkesztés]

A térség 1685 körül szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően a ferencesek Boszniából és Hercegovinából érkezett katolikusokkal telepítették be. A település először 1689-ben Dalmácia leírásában szerepel „Bribad” alakban, mely annak a következménye, hogy a leírás készítője nem ismerte a horvát nyelvet. Az elnevezés eredete mindazonáltal bizonytalan. Gračac mellett is van egy Pribude nevű falu, mely talán a Pribudić vezetéknévből származik. E név 1711-ben, majd 1762-ben is feltűnik a Trogir melletti Labinban.[2] Az 1711-ben összeállított első velencei kataszterben a település már Pribude név alatt szerepel.[3] A 18. században az ogorjei plébániához tartozott. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 227, 1910-ben 339 lakosa volt. 1882-ben elszakadt az orogjei plébániától, a zlopoljei plébánia része lett és ma is oda tartozik. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Lakossága 2011-ben 102 fő volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
227 279 284 319 354 339 339 409 401 347 344 346 284 193 126 102

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]