Smolonje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Smolonje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségOmiš
Jogállás falu
Irányítószám 21253
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség79 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság179 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Smolonje (Horvátország)
Smolonje
Smolonje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 26′ 50″, k. h. 16° 46′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 26′ 50″, k. h. 16° 46′ 30″

Smolonje falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Omišhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 27, közúton 33 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 13 km-re keletre, Poljica középső részén, a Mosor-hegység déli lábnál és a Cetina északi partja felett elterülő nyugat-keleti irányú festői völgykatlan keleti részén, a 70-es számú főút mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkorban része volt a 13. században alapított, úgynevezett Poljicai Köztársaságnak, mely tulajdonképpen egy jelentős autonómiával rendelkező kenézség volt. Poljica kezdetben a horvát-magyar királyok, majd 1444-től a Velencei Köztársaság uralma alá tartozott. Velence nagyfokú autonómiát biztosított a poljicai települések számára. Jogi berendezkedését az 1490-ben kibocsátott Poljicai Statutum határozta meg, mely egyúttal rögzítette határait is. Poljica a 16. század első felében került török uralom alá, ahol szintén bizonyos fokú önállóságot élvezett. A moreai háború idején szabadult fel a török uralom alól, melyet 1699-ben a karlócai béke szentesített, de Poljica autonómiájának valamely szintjét végig megőrizte. Poljica önállóságát 1807-ben a bevonuló napóleoni francia csapatok szüntették meg. Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban a Habsburgoké lett. A településnek 1857-ben 87 1910-ben 164 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1960-as évek óta lakossága a fiatalok elvándorlása miatt folyamatosan csökkent. Ez a folyamat az utóbbi időben megállni látszik. 2011-ben a településnek 79 lakosa volt, akik a zvečanjei plébániához tartoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
87 0 115 155 166 164 160 183 178 168 162 150 147 105 68 79

(1869-ben lakosságát Kostanjéhez számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Vid tiszteletére szentelt római katolikus templomát Bizzi érsek említi először 1748-ban tett egyházlátogatása során, de 1754-ben még mindig nem volt készen. Oltárán Szent Videt ábrázoló kép és szobor látható. Az 1980-as évek végén az épületet teljesen felújították és 1990. június 15-én Szent Vid ünnepén szentelték fel.
  • A település új temetőjében található a Szent József templom, melyet 1991-ben építettek és az év június 23-án szentelte fel Franić érsek. Ezt a templomon elhelyezett emléktábla örökíti meg. Modern épület, homlokzata előtt előcsarnokkal, pengefalú harangtornyában egy harang látható.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]