Bračević

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bračević
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségMuć
Jogállás falu
Irányítószám 21206
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 182 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság553 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bračević (Horvátország)
Bračević
Bračević
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 44′ 25″, k. h. 16° 24′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 44′ 25″, k. h. 16° 24′ 00″

Bračević falu Muć községben Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Split központjától légvonalban 26, közúton 43 km-re északra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 10 km-re északnyugatra, a dalmát Zagora központi részén, a Vrba-patak és a Svilaja-hegység között fekszik. Településrészei: Ravna Vrba, Svilaja Bračevićka, Tisna Vrba és Viseć.

Története[szerkesztés]

Neve az azonos családnévből származik, mely egykor a település meghatározó családja volt, ma azonban már nem él ilyen nevű ember a faluban.[2] Más vélemények szerint a település a terület egykori ura, a Nepilić család által a Vrba-patak feletti magaslaton épített és először 1322-ben említett Brečevo váráról nevezték el a települést. A várat I. Lajos magyar király sikertelenül próbálta elvenni a családtól és az 1345-ben Kninben folyt tárgyalások után is a Nepilićek kezén maradt. A török uralom idején a települést a Tominának is nevezték. A térség 1685 körül szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően a ferencesek Boszniából és Hercegovinából érkezett katolikusokkal telepítették be.[3] A 18. században az ogorjei plébániához tartozott. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 537, 1910-ben 742 lakosa volt. 1882-ben elszakadt az orogjei plébániától, a zlopoljei plébánia része lett és ma is oda tartozik. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Lakossága 2011-ben 182 fő volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
537 502 507 521 578 742 742 895 782 764 700 588 400 267 205 182

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Bračević déli településrészén Visećen, a Križi nevű helyen állt a hagyomány szerint a régi Mindenszentek templom, ahol ma is látni a római és ószláv sírok maradványait két monumentális óhorvát kereszttel.[3]
  • Közelében találhatók Brečevo középkori várának maradványai.
  • A falu másik régi templomát a népi hagyomány Ričipoljéra, a Pribude, Crivac és Bračević hármas határ közelébe helyezi. A hagyomány szerint Szent Lukácsnak volt szentelve és a török rombolta le. Ezen a helyen ősi halomsírok találhatók, melyekről úgy tartják, hogy az egykori templomhoz tartozó régi sírok maradványai.[3]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]