Maovice
| Maovice | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Vrlika |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21236 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 250 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 613 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 52′ 59″, k. h. 16° 22′ 59″Koordináták: é. sz. 43° 52′ 59″, k. h. 16° 22′ 59″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Maovice falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrlikához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől légvonalban 42, közúton 63 km-re északra, községközpontjától légvonalban 2, közúton 4 km-re délre, a Svilaja-hegység északi lábánál, a Maovicei mező 600 – 700 méter magas fennsíkján fekszik. Alapvetően két részből, Gornje Maovicéből és Donje Maovicéből áll, de több kis telep is tartozik hozzá, melyek közül a legjelentősebbek Bijuci, Pod Umcem, Radinje és Svilaja.
Története[szerkesztés]
Területe 1688-ban Knin velencei ostromával egy időben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően Boszniából és Hercegovinából érkezett új keresztény lakosság, köztük mintegy háromszáz pravoszláv család települt át erre a vidékre. A Kninhez tartozó területen 1709-ben készített velencei összeírás „Maovizze Sup. E. Inf.”,[2] azaz Felső- és Alsó Maovice néven említi. Az 1714-ben kitört velencei-török háború során rövid időre újra török kézre került, de a háború végén 1718-ban az új határt már a Dinári-hegységnél húzták meg és ezzel végleg velencei kézen maradt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 809, 1910-ben 1406 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Ekkor lakosságának 87 százaléka horvát, 12 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz, a többségi horvát lakosság pedig elmenekült. Római katolikus templomát lerombolták. 1995. augusztus 6-án a „Vihar” hadművelet során foglalták vissza a horvát csapatok. Lakossága 2011-ben 380 fő volt. A katolikus hívek a vrlikai plébániához tartoznak.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 809 | 831 | 876 | 1.124 | 1.262 | 1.406 | 1.485 | 1.606 | 1.384 | 1.388 | 1.396 | 1.270 | 1.272 | 889 | 494 | 380 |
(1869 és 1889 között Mahovice, 1890 és 1910 között Mavice néven.)
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent György tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1901-ben a régi templom helyén építették. A régi templomból ma már csak a homlokzat falának maradványa látható. A délszláv háború idején a szerbek lerombolták, de a visszatérő lakosság újjáépítette. A Szent György szobrot is szétverték, helyette 1997-ben Tirolból vásároltak új szobrot. Bejárata felett egymás után két kör alakú ablak látható. A homlokzata feletti harangtoronyban három harang található, ebből kettőt szintén a háborút követően vásároltak.
- Szent Nedjelja tiszteletére szentelt szerb pravoszláv templomát 1981-ben építették.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Mirela Slukan-Altić:Povijest mletačkog katastra Dalmacije 192. oldal (horvátul) hozzáférés: 2016.04.17.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Vrlika város hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Mirela Slukan-Altić:Povijest mletačkog katastra Dalmacije (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Vrlika turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
