Maslinica
| Maslinica | |
 | |
| Maslinica festői fekvésű kikötője | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Šolta |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 430 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 208 fő (2011)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 23 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Maslinica
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 43° 24′ 00″, k. h. 16° 12′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 24′ 00″, k. h. 16° 12′ 30″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Maslinica témájú médiaállományokat. | |
Maslinica falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Šoltához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől 22 km-re délnyugatra, Trogirtól 13 km-re délre, Dalmácia középső részén, Šolta szigetének nyugati végében, a festői Maslinica-öbölben fekszik. A települést délről fenyőerdő határolja, melyeken túl található a mély vizű, szelektől jól védett Šešula-öböl. A településhez hat kisebb sziget, a Balkun, a Rudula, a Grmej, a Stipanska, a Saskinja, a Polebrnjak, valamint a Kamičić sziklazátony tartozik. Közülük a legnagyobb és legjelentősebb a Stipanska-sziget.
Története[szerkesztés]
A településhez tartozó Stipanska-szigeten már a 6. században ókeresztény templom és bencés kolostor épült, melyek maradványai még ma is láthatók. Maslinicát 1703-ban alapította a gazdag spliti Marchi család, mely 1706-ban a kalózok elleni védelem céljából négyszögletes tornyot és udvarházat épített ide. A Marchi család valószínűleg a 16. század végén Bračról érkezett Splitbe, ahol csakhamar nagy gazdagságra tett szert. 1615-ben már egyike volt a harminc legbefolyásosabb spliti családnak. 1698-ban a Velencei Köztársaság grófi címet adományozott nekik. A család tagjai a legjelentősebb szövet- és ruhakereskedők voltak. Legkiemelkedőbb képviselőjük Giovanni Pietro volt, aki padovai egyetemi tanulmányai után törvényszéki bíró, városi tanácsos és székesegyházi kincstárnok volt. Egyike volt a spliti Illír Akadémia alapítóinak. 1703-ban kapott engedélyt a velencei hatóságoktól, hogy a Maslinica-öbölben tornyot, udvarházat, köréje pedig falut és templomot építsen. 1731-ben bekövetkezett halálakor hatalmas vagyonát unokaöccsének fiai Vincenzo és Giovanni Martinis örökölték. Ezt követően a család a Martinis-Marchi nevet viselte.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 92, 1910-ben 171 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 208 fő volt, akik a turizmus mellett főként halászatból éltek.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 92 | 0 | 123 | 157 | 173 | 171 | 169 | 199 | 180 | 191 | 179 | 147 | 64 | 69 | 174 | 208 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Marchi család udvarháza 1708-ban épült. Az udvarházat katonai erődként tervezték, belső udvarral és hátul emelkedő, négyemeletes toronnyal. Az egész védőfalon ágyúnyílások, kulcslyuk alakú puskalőrések, a legfelső emeleten pedig olajöntő nyílások láthatók. Átellenben a délkeleti sarokban konzolokon nyugvó sarokőrtorony található. A keleti homlokzat főbejárata felett egy kartusban 1708-tól a címer és egy felirat volt Maslinica építéséről és betelepítéséről. A 19. század végén a Martinis-Marchi és Alberti családok gazdag leltára, könyvtára és fegyvergyűjteménye elenyészett. A közelmúltban a kastélyt luxus vendéglátóhellyé alakították át. Ma a "Martinis-Marchi" luxusszálloda és a "Conte Alberti" étterem működik benne.[5]
- A tengerészek és utazók védőszentje Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1708-ban építtette a Marchi család.
- A Szent István bencés kolostor és ókeresztény bazilika 6. századi romjai a Stipanska-szigeten. A Stipanska-sziget Maslinica közelében, a Šolta-sziget nyugati oldalán található. A sziget körülbelül 1 km hosszú, a legnagyobb egy hét szigetből álló csoportban, és csak egy kevés szántható területtel rendelkezik. Nevét egy rom maradványairól kapta, amely vélhetően egy ókeresztény bazilikához és kolostorhoz tartozik. A bazilika méretei 10, 25 x 6,70 m, a falak pedig durva technikával épülnek fel, szabálytalan sorokban. Az építési módszer szerint kiemelkedik az északi téglalap alakú helyiség, ahol a téglalap alakúra faragott kövek valamivel szabályosabb sorokban vannak felrakva. Az apszis központi része és az említett északi szoba északi fala körülbelül 3 m magasságig maradt meg. Az északi oldalon a narthexszel egy másik, hosszú, ismeretlen rendeltetésű épület van összekötve. Fontos megjegyezni, hogy a lakóépület falai északnyugat-délkelet irányúak, és nem teljesen merőlegesek a bazilikára. Az épület hosszúkás, 38 m hosszú és csak 10 m széles. A szigeten Donji bokon egy késő ókori temető is található.[6]
- A Šešula-öböl a vitorlások és kisebb hajók kedvelt kikötője és a búvárok kedvelt merülő helye. Az öbölben éttermek és halpiac található.
Kikötői galéria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/E01_01_01/e01_01_01_zup17_4472.html
- ↑ Hrvatska enciklopedija – Marchi(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4771.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7357.
További információk[szerkesztés]
- Šolta község hivatalos oldala (horvátul)
- A község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A Martinis-Marchi szálloda honlapja (angolul)
- Hrvatska enciklopedija – Marchi (horvátul)
