Maslinica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Maslinica
Maslinica festői fekvésű kikötője
Maslinica festői fekvésű kikötője
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségŠolta
Jogállás falu
Irányítószám 21 430
Körzethívószám (+385) 22
Népesség
Teljes népesség208 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság23 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Maslinica (Horvátország)
Maslinica
Maslinica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 24′ 00″, k. h. 16° 12′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 24′ 00″, k. h. 16° 12′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Maslinica témájú médiaállományokat.

Maslinica falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Šoltához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől 22 km-re délnyugatra, Trogirtól 13 km-re délre, Dalmácia középső részén, Šolta szigetének nyugati végében, a festői Maslinica-öbölben fekszik. A települést délről fenyőerdő határolja, melyeken túl található a mély vizű, szelektől jól védett Šešula-öböl. A településhez hat kisebb sziget, a Balkun, a Rudula, a Grmej, a Stipanska, a Saskinja, a Polebrnjak, valamint a Kamičić sziklazátony tartozik. Közülük a legnagyobb és legjelentősebb a Stipanska-sziget.

Története[szerkesztés]

A településhez tartozó Stipanska-szigeten már a 6. században ókeresztény templom és bencés kolostor épült, melyek maradványai még ma is láthatók. Maslinicát 1703-ban alapította a gazdag spliti Marchi család, mely 1706-ban a kalózok elleni védelem céljából négyszögletes tornyot és udvarházat épített ide. A Marchi család valószínűleg a 16. század végén Bračról érkezett Splitbe, ahol csakhamar nagy gazdagságra tett szert. 1615-ben már egyike volt a harminc legbefolyásosabb spliti családnak. 1698-ban a Velencei Köztársaság grófi címet adományozott nekik. A család tagjai a legjelentősebb szövet- és ruhakereskedők voltak. Legkiemelkedőbb képviselőjük Giovanni Pietro volt, aki padovai egyetemi tanulmányai után törvényszéki bíró, városi tanácsos és székesegyházi kincstárnok volt. Egyike volt a spliti Illír Akadémia alapítóinak. 1703-ban kapott engedélyt a velencei hatóságoktól, hogy a Maslinica-öbölben tornyot, udvarházat, köréje pedig falut és templomot építsen. 1731-ben bekövetkezett halálakor hatalmas vagyonát unokaöccsének fiai Vincenzo és Giovanni Martinis örökölték. Ezt követően a család a Martinis-Marchi nevet viselte.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 92, 1910-ben 171 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 208 fő volt, akik a turizmus mellett főként halászatból éltek.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
92 0 123 157 173 171 169 199 180 191 179 147 64 69 174 208

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Marchi család udvarháza a 18. század elején épült. Ma a "Martinis-Marchi" luxusszálloda és a "Conte Alberti" étterem működik benne.
  • A tengerészek és utazók védőszentje Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1708-ban építtette a Marchi család.
  • A Szent István bencés kolostor és ókeresztény bazilika 6. századi romjai a Stipanska-szigeten.
  • Késő ókori temető a Stipanska-szigeten, Donji bokon.
  • A Šešula-öböl a vitorlások és kisebb hajók kedvelt kikötője és a búvárok kedvelt merülő helye. Az öbölben éttermek és halpiac található.

Kikötői galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Maslinica
A Wikimédia Commons tartalmaz Maslinica témájú médiaállományokat.