Koprivno (Dugopolje)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Koprivno
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségDugopolje
Jogállás falu
Irányítószám 21231
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség272 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság415 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Koprivno (Horvátország)
Koprivno
Koprivno
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 36′ 20″, k. h. 16° 33′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 36′ 20″, k. h. 16° 33′ 00″

Koprivno falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Dugopoljéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 13, közúton 20 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re északnyugatra a dalmát Zagora területén, a Zágrábot Splittel összekötő 1-es számú főúttól nyugatra fekszik. Északról hegyek védik a hideg szelektől, míg délről egész nap fürdik a napfényben. Határa a karsztos táj jellegzetes példája.

Története[szerkesztés]

Koprivno első írásos említése 1371-ben a spalatoi káptalan oklevelében történt. Később 1443-ban Tallóci Péter bán Sinjben kiadott oklevelében is szerepel. A rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a középkorban sem temploma, sem kápolnája nem volt. A török 1524-ben foglalta el a dugopoljei mező településeivel együtt. A török uralom idején muzulmán és pravoszláv lakosság települt a területére. A felszabadító harcok során 1684-ben szabadult fel a település, majd 1687-ben a velencei hatóságok kezdeményezésére a ferences atyák vezetésével a török uralom alatt maradt boszniai Rámából a térségbe jelentős számú új keresztény lakosság érkezett. A település régi templomának építési ideje nem ismert, valószínűleg a 18. században építették. A dicmoi plébánia filiája volt. Amikor Cupilli érsek 1709-ben meglátogatta a dicmoi plébániát Pavao plébános megjegyezte, hogy a plébániának a Szent Jakab plébániatemplomon kívül nincs másik szakrális építménye. Tehát a templomot később építették. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1836-ban a püspöki vizitáció már megemlíti a Mindenszentek templomot, melynek fenntartásához föld és évi 36 forint összeg állt rendelkezésre. 1856-ban Koprivno kivált a dicmo donjei plébániából és önálló plébániává vált. Ettől kezdve a dicmo donjei plébániáról állított káplánok látták el szolgálatát. 1857-ben 224, 1910-ben 310 lakosa volt. 1901-ben felépült a település új plébániatemploma. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia részévé vált. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része lett, majd a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben a településnek 272 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal és állattartással foglalkoznak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
224 253 264 276 292 310 335 338 349 331 354 326 274 241 249 272

Nevezetességei[szerkesztés]

A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1901-ben épült a régi, kisebb templom helyén az egyház és a helyi hívek támogatásával. A templomhajó 12 méter hosszú és 7 méter széles, a szentély 5 méter hosszú és ugyanilyen széles. A homlokzaton a bejárat felett körablak látható, az oromzaton álló harangtoronyban három harang van. A hajó oldalfalain két félköríves ablak található és ugyanilyen ablakok vannak az apszisban is, de kisebb méretben. A kőből épített oltáron a Mindenszentek oltárképe áll, mögötte kis sekrestye található. A diadalív felett triptichont találunk Krisztus és a horvát szentek alakjaival, mely Petar Jakelić festőművész alkotása. A templom körül található a falu temetője.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]