Rože
| Rože | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Trilj |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21245 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 22 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 865 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 39′ 36″, k. h. 16° 50′ 46″Koordináták: é. sz. 43° 39′ 36″, k. h. 16° 50′ 46″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rože falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől légvonalban 36, közúton 59 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 17, közúton 20 km-re délkeletre, községközpontjától 18 km-re északkeletre a dalmát Zagora területén, a Kamešnica-hegység magasan fekvő déli lejtőin, a bosnyák határ mellett fekszik. A településen halad át a Voštanébe menő út.
Története[szerkesztés]
Ezen a magasan fekvő hegyvidéki területen már az ókorban letelepedtek az illír pásztorok. Az illírek egyik ősi várának maradványai ma is látszanak a szomszédos Voštane felett. A vidék a középkorban is lakott maradt, erről mesélnek a környék több településén is megtalálható középkori sírkövek. A török 1513 körül szállta meg e területet. Az 1699-es karlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békét követően 1718-ban történt meg, mely az új határt a Kamešnica-hegységnél húzta meg. A Kamešnica környéki falvakat a velencei uralom első éveiben telepítették be Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. Lelki szolgálatukat a sinji ferences kolostor szerzetesei látták el. Rože kezdetben az otoki plébániához tartozott. 1750-ben az egyházlátogatáskor az érseket képviselő Candido kanonok (Bizza érsek Otokon maradt) három otoki és hét garduni családról számolt be, akik itt telepedtek meg. A település lakossága ekkor 147 fő volt. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1849-ben érseki rendelettel megalapították a vodšanei plébániát, melyhez Rožét is hozzá csatolták. 1857-ben 206, 1910-ben 233 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része lett, de lakói közül sokan vettek részt a partizánharcokban. 1944. március 28-án és 29-én a németek és a támogatásukat élvező knini csetnikek megtorlásul Rože és Voštane 508 lakosát mészárolták le. A háború alatti német megtorlásoknak összesen 1500, a Kamešnica alján fekvő falvakból származó lakos esett áldozatául.[2] A háború után a szocialista Jugoszláviához került. Az 1960-as évektől lakossága tömegesen vándorolt ki, a megmaradt idős emberek pedig idővel kihaltak. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek mindössze 32 állandó lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 206 | 0 | 233 | 203 | 249 | 233 | 315 | 337 | 328 | 351 | 374 | 329 | 253 | 247 | 102 | 32 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A Gyógyító boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század elején közvetlenül a török alóli felszabadulás után épült. Az 1750-es egyházlátogatás jelentésében már szerepel. Ez az első templom egy alacsony, kőből épített és kőlapokkal fedett épület volt. 1888-ban teljesen megújították és ennek során falait egy méterrel megemelték. Ekkor nyerte le mai formáját. A templomnak négyszögletes apszisa van, hosszúsága 14 méter, szélessége 5 méter. A bejárat felett található a kis méretű harangtorony, benne egy haranggal. A hajó oldalfalain és az apszison egy-egy íves ablak látszik. A templomnak két oltára van, a főoltár a Boldogasszony, a mellékoltár Szent Antal tiszteletére van szentelve. Az épületet 1991-ben renoválták.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Slobodnadalmacija.hr:Krivodol: komemoracija za 1500 potkamešničkih žrtava (horvátul) hozzáférés:2016.07.04.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Trilj város hivatalos oldala (horvátul)
- Trilj turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
