Rože

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Rože
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségTrilj
Jogállás falu
Irányítószám 21245
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 32 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság865 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rože (Horvátország)
Rože
Rože
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 38′ 40″, k. h. 16° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 38′ 40″, k. h. 16° 49′ 00″

Rože falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 36, közúton 59 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 17, közúton 20 km-re délkeletre, községközpontjától 18 km-re északkeletre a dalmát Zagora területén, a Kamešnica-hegység magasan fekvő déli lejtőin, a bosnyák határ mellett fekszik. A településen halad át a Voštanébe menő út.

Története[szerkesztés]

Ezen a magasan fekvő hegyvidéki területen már az ókorban letelepedtek az illír pásztorok. Az illírek egyik ősi várának maradványai ma is látszanak a szomszédos Voštane felett. A vidék a középkorban is lakott maradt, erről mesélnek a környék több településén is megtalálható középkori sírkövek. A török 1513 körül szállta meg e területet. Az 1699-es karlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békét követően 1718-ban történt meg, mely az új határt a Kamešnica-hegységnél húzta meg. A Kamešnica környéki falvakat a velencei uralom első éveiben telepítették be Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. Lelki szolgálatukat a sinji ferences kolostor szerzetesei látták el. Rože kezdetben az otoki plébániához tartozott. 1750-ben az egyházlátogatáskor az érseket képviselő Candido kanonok (Bizza érsek Otokon maradt) három otoki és hét garduni családról számolt be, akik itt telepedtek meg. A település lakossága ekkor 147 fő volt. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1849-ben érseki rendelettel megalapították a vodšanei plébániát, melyhez Rožét is hozzá csatolták. 1857-ben 206, 1910-ben 233 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része lett, de lakói közül sokan vettek részt a partizánharcokban. 1944. március 28-án és 29-én a németek és a támogatásukat élvező knini csetnikek megtorlásul Rože és Voštane 508 lakosát mészárolták le. A háború alatti német megtorlásoknak összesen 1500, a Kamešnica alján fekvő falvakból származó lakos esett áldozatául.[2] A háború után a szocialista Jugoszláviához került. Az 1960-as évektől lakossága tömegesen vándorolt ki, a megmaradt idős emberek pedig idővel kihaltak. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek mindössze 32 állandó lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
206 0 233 203 249 233 315 337 328 351 374 329 253 247 102 32

Nevezetességei[szerkesztés]

A Gyógyító boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század elején közvetlenül a török alóli felszabadulás után épült. Az 1750-es egyházlátogatás jelentésében már szerepel. Ez az első templom egy alacsony, kőből épített és kőlapokkal fedett épület volt. 1888-ban teljesen megújították és ennek során falait egy méterrel megemelték. Ekkor nyerte le mai formáját. A templomnak négyszögletes apszisa van, hosszúsága 14 méter, szélessége 5 méter. A bejárat felett található a kis méretű harangtorony, benne egy haranggal. A hajó oldalfalain és az apszison egy-egy íves ablak látszik. A templomnak két oltára van, a főoltár a Boldogasszony, a mellékoltár Szent Antal tiszteletére van szentelve. Az épületet 1991-ben renoválták.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]