Ugljane
| Ugljane | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Trilj |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21243 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 336 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 390 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 34′ 29″, k. h. 16° 44′ 18″43.574749°N 16.738350°EKoordináták: é. sz. 43° 34′ 29″, k. h. 16° 44′ 18″43.574749°N 16.738350°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ugljane falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 26, közúton 39 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 17, közúton 19 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re délkeletre a dalmát Zagora területén, a Kamešnica-hegység és a Cetina szurdokvölgye közötti karsztmezőn, a 60-as számú főút mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe a középkorban a Cetinai zsupánsághoz tartozott, ebből az időszakból azonban nem maradtak fenn írásos adatok. A török a 16. század elején szállta meg ezt a területet és uralma közel kétszáz évig tartott. Ismert, hogy a 17. században keresztény lakossága a gornja cetinai plébániához tartozott, melynek lelki gondozását Bartul Kačić Žarković makarskai püspök 1630-ból származó feljegyzése szerint a makarskai ferences kolostor szerzetesei látták el. Az 1699-es karlócai béke értelmében még török kézen maradt. Az 1718-ban megkötött pozsareváci béke azonban az új határt már a Kamešnica-hegységnél húzta meg, így a település végleg felszabadult. A Kamešnica környéki falvakat a velencei uralom első éveiben 1691 után telepítették be Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. Ekkor Ugljane lakosságának száma is jelentősen megnövekedett. Az egyházi átszervezés során 1732-ben önálló plébániája lett, melyhez ekkor még több környező település, Čaporice, Čačvina, Budimir és Biorine is hozzá tartozott. Ezek a falvak azonban később leváltak tőle. A plébániaházat 1764-ben építették. A településnek 1857-ben 659, 1910-ben 1152 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1990-es évek óta lakossága folyamatosan csökkent. 2011-ben a településnek 398 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 659 | 1.042 | 965 | 1.061 | 1.287 | 1.152 | 1.355 | 1.036 | 985 | 1.048 | 1.028 | 840 | 777 | 823 | 486 | 398 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát már 1709-ben az egyházlátogatás során említi Cupilli érsek. A templom kőlapokkal volt fedve és körülötte temető volt. 1715-ben a velencei-török háború során a templom elpusztult. 1720 körül újjáépítették oly módon, hogy a régi falak megmaradtak. A hajót valószínűleg meghosszabbították, mert a templom alaprajza aránytalanul hosszú lett. Garagnin érsek 1768-ban a vizitáció során nagyon rendezettnek írja, csak azt jegyzi meg, hogy a főoltárhoz lépcsőt kell építeni a pap számára. Az épületet 1863-ban teljesen megújították, ekkor építették a szentély oldalához a sekrestyét. 1958-ban a homlokzatra harangtornyot építettek. A templomnak tagolt gótikus boltozata van. A főoltár színes márványból készült, alsó részét 1780-ban készítették. Szentségtartója szintén márványból készült. A hajóban még két márvány mellékoltár található Szűz Mária és Szent Antal tiszteletére szentelve. Hazai mesterek munkái 1778-ból, de művészi értéket nem képviselnek. A templom hosszúsága 22 méter, szélessége 5,50 méter. Utoljára 2002-ben renoválták.
- A plébániaház melletti Gyógyító Szűzanya kápolnát 1808-ban építették a mindenkori plébános házi kápolnájának. Hosszúsága 3,60 méter, szélessége 2,60 méter.
- A település központjában az út mellett még egy Szent Antal úti kápolna is áll.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Trilj város hivatalos oldala (horvátul)
- Trilj turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
