Sičane

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sičane
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségDicmo
Jogállás falu
Irányítószám 21232
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség502 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság381 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sičane (Horvátország)
Sičane
Sičane
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 39′ 30″, k. h. 16° 34′ 40″Koordináták: é. sz. 43° 39′ 30″, k. h. 16° 34′ 40″

Sičane falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Dicmo községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 20, közúton 28 km-re északkeletre, Sinjtől 12 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re északra, a dalmát Zagora területén, a Zágrábot Splittel összekötő 1-es számú főúttól nyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A Dicmoi mező területe 1524-től került török uralom alá, ahol valamivel később a Boszniai vilajet Klisszai szandzsákjába sorolták be. A moreiai háború után az 1699-es karlócai béke a területet a Velencei Köztársaságnak adta, mely néhány évvel korábban már elfoglalta azt. A háború után egy csekély népesség kivételével az egész terület pusztasággá vált. A 18. század elején a hercegovinai duvnoi mező vidékéről új lakosságot telepítettek be. Ebben az időszakban alapították a dicmoi plébániát, melyet a ferences atyák vezettek. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 488, 1910-ben 479 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része lett, de lakói a partizánok oldalán harcoltak. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 502 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
488 490 486 487 508 479 612 568 647 705 793 738 641 531 449 502

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Nikola Tavelić tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1971 és 1976 között épült. Tizenöt méter hosszú és nyolc méter széles betonépület. Homlokzatán a bejárat felett három félköríves ablak, felette körablak látható. A homlokzat felett magasodik a harangtorony, melyen minden oldalon egy-egy félköríves ablak, a harangok szintjén pedig biforámás található. A tornyot gúla alakú toronysisak zárja le. A bejárathoz öt fokból álló lépcső vezet. A templom a dicmoi plébánia filiája.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]