Kosore
| Kosore | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Vrlika |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21236 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 134 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 408 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 55′ 57″, k. h. 16° 24′ 36″Koordináták: é. sz. 43° 55′ 57″, k. h. 16° 24′ 36″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kosore falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrlikához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől légvonalban 47, közúton 73 km-re északra, községközpontjától 3 km-re északra, a Svilaja-hegység és a Cetina-folyó között fekszik. Településrészei Lelasi, Ercezi, Lakići, Lisičari, Klepići, Mišine, Radnići, Mučale, Arnauti, Jovići, Kosorčići, Bodrožinci, Medići, Utrženi és Ivančići.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban is lakott volt. Az őskori erődített település maradványai a „Gradina” lelőhelyen,[2] a falu keleti részén találhatók, a Vrlika közelében fekvő az Kosorska glaván. A tágas ovális fennsíkot, amelynek területe körülbelül 80-90mx50m, minden oldalról szárazon rakott kőfalak veszik körül, amelyekből mára magas és széles töltések maradtak. A sánc délkeleti sarkában található egy nagyobb négyzet alakú rész, valószínűleg egy torony maradványa. A sánc többi részén helyenként falazat nyomai láthatók, ami a sáncok későbbi változásaira utal. Figyelembe véve a sáncok falazatának nyomait, a Gradina az őskor után valószínűleg a késő ókorig használatban volt. Fennsíkjáról a Cetina folyó felső folyása körüli széles területet jól be lehetett látni.
Területe 1688-ban Knin velencei ostromával egy időben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően Boszniából és Hercegovinából érkezett új keresztény lakosság, köztük mintegy háromszáz pravoszláv család települt át Vrlika környékére. Ők voltak a mai lakosság ősei. Az 1714-ben kitört velencei-török háború során rövid időre újra török kézre került, de a háború végén 1718-ban az új határt már a Dinári-hegységnél húzták meg és ezzel végleg velencei kézen maradt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 310, 1910-ben 469 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Ekkor lakosságának 66 százaléka horvát, 32 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során elfoglalták a szerb csapatok, horvát lakossága elmenekült. 1995. augusztus 6-án a „Vihar” hadművelet során foglalták vissza a horvát csapatok. Lakossága 2011-ben 191 fő volt. Katolikus hívei a vrlikai plébániához tartoznak.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 310 | 287 | 294 | 332 | 398 | 469 | 507 | 608 | 658 | 653 | 626 | 609 | 482 | 431 | 238 | 191 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3014.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Vrlika város hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Vrlika turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)
