Korušce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Korušce
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségKlissza
Jogállás falu
Irányítószám 21 202
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 80 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság439 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Korušce (Horvátország)
Korušce
Korušce
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 38′ 00″, k. h. 16° 23′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 38′ 00″, k. h. 16° 23′ 00″

Korušce falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Klisszához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 13, közúton 30 km-re északra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 17 km-re északnyugatra, a Kozjak-hegységtől északra, a dalmát Zagora területén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település akkor keletkezett, amikor a 17. század végén a sinji ferences atyák a török megszállás alatt álló Boszniából és Hercegovinából hozott új keresztény lakossággal telepítették be ezt a török uralom idején pusztává vált vidéket. Kezdetben a plébánia székhelye is Korušcén volt, de 1757-ben már Lećevicán találjuk.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 347, 1910-ben 459 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 80 fő volt. A katolikus hívek a lećevicai plébániához tartoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
347 406 380 448 496 459 650 501 413 384 287 201 133 112 97 80

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szentlélek tiszteletére szentelt templomát 1910-ben építették a régi templom közelében, melyből csak az ötszögű apszis maradt meg. Ez a régi templom eredetileg kápolna volt, melyet még 1757 előtt bővítettek. Harangtornya nem volt, harangja csak egy gerendán lógott. Az új templomot kőből építették. Homlokzatán a bejárat felett kör alakú ablak látható, felül az oromzaton található a harangtorony benne haranggal. A főoltár gipszből készült rajta Szent Miklós képével (19. század), valamint Szűz Mária és Szent Caius szobrával. A diadalívnél még két kisebb oltár található, az egyik a Szeplőtelen Szűzanya képével, a másik Szent Péter szobrával. A templom körül temető van, a régi templom maradványa mellett több régi, falazott sírral.[2]
  • A Sinji Miasszonyunk kápolnát 1962-ben és 1999-ben újították.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]