Seget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Seget
Seget Donji - ribarsko selo.jpg
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
Jogállás község
Polgármester Vinko Zulim
Irányítószám 21 218
Körzethívószám (+385) 22
Népesség
Teljes népesség4854 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület77,90 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Seget (Horvátország)
Seget
Seget
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 31′ 00″, k. h. 16° 13′ 45″Koordináták: é. sz. 43° 31′ 00″, k. h. 16° 13′ 45″
Seget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Seget témájú médiaállományokat.

Seget (olaszul: Seghetto) község Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Split központjától légvonalban 17, közúton 30 km-re nyugatra, Trogir központjától 2 km-re nyugatra, Dalmácia középső részén fekszik. Lényegében Trogir nyugati elővárosának számít.

A község települései[szerkesztés]

Közigazgatásilag Bristivica, Ljubitovica, Prapatnica, Seget Donji, Seget Gornji és Seget Vranjica települések tartoznak hozzá. A község központja Seget Donjin található.

Története[szerkesztés]

Seget területén már az ókorban is éltek emberek. Ezt bizonyítja a két, Héraklésznek szentelt áldozati kő, mely a Sv. Ilije-hegy alatti kőbányában találtak.[2] Itt már az ókorban is bányásztak követ. A környező mezőkön a középkorban több kis templom állt, melyek közül a legrégebbiek a kora középkori Szent Dániel templom romjai. Segetet 1564. január 13-án alapította a velencei Agostino Bembo trogiri kapitány, egyúttal engedélyezte Giacopo Rotondo trogiri városi kincstárnoknak, hogy itt várat építsen abból a célból, hogy háborús veszély esetén menedéket nyújtson neki és jobbágyainak.[2] Seget ezzel része lett a Trogirt övező 16. századi erődrendszernek. A 16. és 17. században török támadás és a velencei hatóságok rendelkezése alkalmával a környező falvak népe a várjobbágyokkal együtt betelepültek a várba. 1570-ben háromszáz, a török által megszállt poljicai területről menekült család érkezett Janko Marjanović vezetésével, melyet részben a spliti, részben a trogiri területre telepítettek le. Ekkor poljicaiak telepedtek meg Segeten is.[2] A kandiai háború után 1699-ben a török kézen maradt területekről újra tömegesen érkeztek a velenceiek által ellenőrzött, újonnan visszafoglalt területekre. Ezután Trogir fennhatósága már a mai Seget Gornji területére is kiterjedt. 1711-ben összeírták a trogiri terület földterületeit és állatállományát. Ez alkalommal Segeten 52 család élt 343 fővel. Az állatállományból a segetiek 29 lóval, 106 ökörrel, 158 tehénnel, 58 borjúval és 3249 darab baromfival rendelkeztek, mely jól mutatja, hogy főként az állattenyésztésből éltek. 1743-ban a segeti közösség 90 családot és 649 személyt számlált. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A községnek 1857-ben 2178, 1910-ben 3533 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A község lakossága 2011-ben 4854 fő volt, akik mezőgazdaságból, turizmusból, halászatból és hajóépítésből élnek.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
2.178 2.300 2.280 2.721 3.063 3.533 3.848 4.481 4.479 4.695 4.913 4.515 4.241 4.627 4.904 4.854

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A barokk Rózsafüzér királynője templomot 1758-ban a korábbi és kisebb azonos titulusú templom alapjain építették, melyet valószínűleg ekkor bontottak le. A templomban őriznek egy festett 14. századi gótikus keresztet és egy fából faragott triptichont, melyek a gótikus festőművész Magister Blasius (Blaž Jurjev Trogiranin) munkái.[2]
  • A segeti mezőn található a gazdag trogiri Statilić család 1516-ban a török veszély ellen épített reneszánsz tornya.
  • Gornji Segeten a középkori Szent Vid templom körül számos régi sírkő található.
  • Seget környékén több kis templomocska található, melyek közül a legrégebbiek a kora középkori Szent Dániel templom romjai.

Turizmus[szerkesztés]

A lakosság fő bevételi forrását a turizmus adja. Seget büszke változatos gasztronómiai kínálatára. Számos kisebb-nagyobb étterem és vendéglő nyújt széles választékot. A település kiváló kiindulási pont a gyalogtúrázóknak, kerékpározóknak, hegymászóknak is. Rendezett sétányok vezetnek Trogir felé, part menti bárokkal és éttermekkel. A Seget fölötti Szent Illés templomocskához gyógytúra ösvény vezet. Seget Donji egész parti részén rendezett kavicsos strandok sorakoznak kiszolgáló létesítményekkel. Szépen kiépített sétány vezet a Medena szállodakomplexumhoz, ahol számos sportolási lehetőség adódik. A község területén több kis üzlet található, elfogadható élelmiszer kínálattal. Seget Donji központjában orvosi rendelő, fogászat és gyógyszertár is található. Szintén igénybe vehetők postai és banki szolgáltatások. Minden félórában hajójárat indul a szomszédos Trogriba, de gyakoriak a buszjáratok is.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]