Blizna Donja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Blizna Donja
Blizna Donja látképe
Blizna Donja látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségMarina
Jogállás falu
Irányítószám 21 228
Körzethívószám (+385) 22
Népesség
Teljes népesség217 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság368 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 35′ 06″, k. h. 16° 05′ 54″Koordináták: é. sz. 43° 35′ 06″, k. h. 16° 05′ 54″
A Wikimédia Commons tartalmaz Blizna Donja témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Blizna Donja falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Marinához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Split központjától légvonalban 28, közúton 48 km-re, Trogirtól légvonalban 14, közúton 20 km-re északnyugatra, községközpontjától 11 km-re északra, Dalmácia középső részén, a Vilaja-hegységtől délnyugatra, a Boraja-hegységtől délkeletre fekszik.

Története[szerkesztés]

A falunak már a 9. században állt Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma. Magát a települést 1251-ben említik először.[2] Az akkori Blizna a mai Donja- és Gornja Blizna területén feküdt. Története során Trogir városához tartozott, majd a spliti Papalić, később pedig a trogiri Kvarko család birtoka lett.[2] Egyházilag 1298 és 1560 között a szomszédos Mitlo plébániájához tartozott.. A település területe 15. század elejétől évszázadokig velencei fennhatóság alatt állt. A török háborúk sok szenvedést hoztak a lakosság számára. A lakosság legnagyobb része a jól védhető tengerparti városokba és a szigetekre menekült. A török veszély megszűnésével 1687-ben megalapították a bliznoi Szent Antal plébániát. Minthogy a sinji ferences atyák aktívan részt vettek az új lakosság betelepítésében a plébánia is a sinji ferences kolostorhoz tartozott.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 342, 1910-ben 349 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A falu lakossága 2011-ben 258 fő volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
342 390 403 417 481 349 626 643 453 528 542 532 439 355 289 258

(1948-ig Blizna néven. 1953-tól 1981-ig Donja Blizna néven. 1991-ben egy részét Mitlohoz csatolták. 1921-ben és 1931-ben az adatok Blizna Gornja lakosságát is tartalmazzák.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma egyszerű, négyszög alaprajzú épület. 1965-ben építették betonból Ante Barač tervei szerint. 1989-ben és 1996-ban megújították. Új harangtornya 1985-ben épült. Legértékesebb műtárgyai Szent Antal és Szűz Mária szobrai tiroli munkák.[2]
  • A plébániatemplom és a plébániaház között építették 1850-ben a Szent Antal kápolnát. Homlokzata felett kis harangtorony látható benne egy haranggal. Fából faragott oltárán a szent szobra áll.[2]
  • A blizna gornjai Szűz Mária templomot már 1300-ban említik a trogiri püspökség oklevelei, de maga a templom a 9. századból származik. Falait kerekített támpillérek támasztották, melyek a korabeli királyi templomok jellegzetességei. Később a tatárok és a törökök is lerombolták és alapfalaira építették az új, félköríves apszisú templomot. Homlokzatába falazták be a régi templom ószláv fonásdíszítésű kövét a “MAR(ia)” felirattöredékkel.[2] Ennek a templomnak a közelében kezdték el építeni 1745-ben a mai templomot, de 1757-ig csak az apszisa épült meg. A templom egyszerű épület, bejárata felett nyolc osztatú kő rózsaablakkal, homlokzata felett pengefalú harangtoronnyal, melyben két harang látható. Az oldalfalakon nyitott hármas ablakok találhatók. A főoltár fából készült 1859-ben, rajta a Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának képével, mely Antonio da Treviso alkotása. A mellékoltárokon Szent Péter és Pál apostolok képe, Szent István vértanú és Szent Márk szobra, (tiroli munka), a templomhajóban levő két oltáron Szent Balázs és a Lorettói Szűzanya szobrai találhatók. Az oldalfalon levő képen Szent István vértanúsága, egyszerű helyi alkotás látható. A templomba egy régi fakereszt is áll. Az épületet több alkalommal is újították, utoljára 2000-ben, amikor új tetőt kapott és új járdát építettek köré. A templom körül temető található régi sírkövekkel és sírkőlapokkal. Az ószláv temetőrészt 2000-ben feltárták és a 68 sírban talált maradványokat antropológiai vizsgálatra Zágrábba szállították.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]