Suhač

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Suhač
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségSinj
Jogállás falu
Irányítószám 21230
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség571 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság389 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Suhač (Horvátország)
Suhač
Suhač
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 43′ 00″, k. h. 16° 38′ 10″Koordináták: é. sz. 43° 43′ 00″, k. h. 16° 38′ 10″

Suhač falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Sinjhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 28, közúton 37 km-re északkeletre, községközpontjától 1km-re északra, a dalmát Zagora középső részén, az 1-es számú főút mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkorban területe a Subićok majd Nepilićek birtoka volt. 1536-ban elesett Sinj vára és vele együtt ez a térség is török uralom alá került. A török uralom idején a korabeli források szerint mecset is állt a faluban, melynek alapítója egy Mehmet nevű iszlám tanító volt.[2] Sinj várával együtt 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően a velencei hatóságok irányításával és rámai ferences szerzetesek vezetésével Boszniából és Hercegovinából keresztény lakosság érkezett. 1699-ben a karlócai béke értelmében a terület végképp felszabadult, de a béke nem maradt tartós. Az újabb velencei-török háborúnak az 1718-as pozsareváci béke vetett véget, mely után a török veszély végképp megszűnt ezen a vidéken. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a településre. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A Habsburg uralom 1918-ig tartott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia részévé vált. 1857-ben 214, 1910-ben 268 lakosa volt. A II. világháború idején a Független Horvát Állam, majd a háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Területe 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 571 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
214 0 213 168 269 268 0 0 484 504 559 584 658 586 573 571

(1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Karakašicához számították.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Zagora između stočarsko-ratarske tradicije te procesa litoralizacije i globalizacije Zadar, Zagreb, Split, 2011.(horvátul)

További információk[szerkesztés]