Drvenik Mali (település)
| Drvenik Mali | |
 | |
| A sziget partvidéke a Glavicáról. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Trogir |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 225 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 119 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 26 m |
| Terület | 3,43 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 26′ 44″, k. h. 16° 05′ 10″Koordináták: é. sz. 43° 26′ 44″, k. h. 16° 05′ 10″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Drvenik Mali (olaszul: Zirona Piccola) falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Trogirhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Trogir központjától 15 km-re délnyugatra, Dalmácia középső részén az azonos nevű (más néven Ploča) szigeten fekszik. A szigetet a kontinenstől a Drveniki-csatorna (Drvenički kanal), a szomszédos Drvenik Veli szigetétől pedig a Drveniki kapu (Drvenička vrata) választja el. A szigetre tilos az autóval való behajtás és nincsenek aszfaltozott útjai sem, kivéve egy pár száz méteres szakaszt a Borak-öböl és a Vela Rina strand irányában. Kompjárat köti össze Trogirral és Donji Segettel. Fő kikötője Borak a sziget keleti partján, a település régi központjától 1 km-re északra található. Ma itt zajlik a sziget társadalmi és gazdasági élete.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint a sziget már az ókorban lakott volt. Ezt bizonyítja a tágas Gabrine-öbölben és tőle északkeletre, a kis Kuknara-félszigeten feltárt két római villagazdaság maradványa és számos bronzkori cseréptöredék.[2] Rajtuk kívül a szigeten még négy ókori település maradványa is található. Az illírek idejében fő település a Gračina nevű helyen volt, ahol kisebb vár is állt. A sziget késő ókori - kora középkori szakrális emléke az az ókeresztény kápolna, melynek maradványai a Mala Rina és Papalj-öblök között a Krči-félszigeten találhatók.[2] A sziget első írásos említése 1272-ben egy trogiri jegyzői okiratban történt „Plocca” néven.[2] 1420-ban Trogirral együtt a sziget is velencei fennhatóság alá került. Nagyobb arányú betelepülése a török hódítással van összefüggésben. A 15. századtól ugyanis a kontinensen terjeszkedő új hatalom elől a lakosság nagy része a biztonságosabb szigetekre települt át. Ez az állandó település kialakulásának időszaka. A menekültek legnagyobb része Oriovicáról, Vinišćéről és más Trogir környéki falvakból érkezett.[2] Az általuk létrehozott települések közé tartozott Polača, mely a kikötőtől a sziget nyugati része felé vezető út mentén feküdt, Stari Dvori ugyanennek az útnak a jobb oldalán, Dolići a sziget északnyugati részén, Mala Rina az azonos nevű öböltől 150 méterre és Kantunine a Dolići és Mala Rina között a Pasika-félszigeten. Az itt élők fő megélhetési forrását ebben az időben a fakitermelés, az állattartás és a halászat adta. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A település első iskolája 1856-ban nyílt meg. 1857-ben 133, 1910-ben 302 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A település lakossága 2011-ben 87 fő volt, akik a turizmus mellett mezőgazdaságból (olívatermelés) éltek.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 133 | 0 | 195 | 220 | 270 | 302 | 0 | 294 | 287 | 307 | 281 | 202 | 111 | 56 | 54 | 87 |
(1869-ben és 1921-ben lakosságát Drvenik Velihez számították.)
Nevezetességei[szerkesztés]
- A sziget régészeti emlékei közé tartoznak a gračinai illír erődített település maradványai, a két római villa rustica romjai a Gabrine-öbölben és a Kuknara-félszigeten, valamint a Krči-félszigeten található ókeresztény kápolna romja.
- A sziget infrastruktúrája alacsony szintű, nincs vízvezeték és csatorna sem, azonban szép fekvésű és tiszta vizű strandok jellemzik. Azoknak ajánlott a pihenésre, akik távol szeretnének lenni a civilizáció zajától.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d Tonči Burić: Drvenik és Ploča régészeti topográfiája(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk[szerkesztés]
- Trogir város hivatalos oldala (horvátul)
- Trogir turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2016. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- A két Drvenik-sziget a Horvátország infón
- Tonči Burić: Drvenik és Ploča régészei topográfiája (horvátul)
