Borak (Omiš)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Borak
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségOmiš
Jogállás falu
Irányítószám 21310
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség158 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság266 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borak (Horvátország)
Borak
Borak
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 26′ 15″, k. h. 16° 42′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 26′ 15″, k. h. 16° 42′ 30″

Borak falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Omišhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 23, közúton 28 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 1, közúton 3 km-re délkeletre, Poljica középső részén, a Mosor-hegység déli lejtői alatt fekszik.

Története[szerkesztés]

Az ókorban az illírek által alapított római Oneum feküdt a helyén, melyet a 7. században betörő avarok és szlávok pusztítottak el. A középkorban része volt a 13. században alapított, úgynevezett Poljicai Köztársaságnak, mely tulajdonképpen egy jelentős autonómiával rendelkező kenézség volt. Poljica kezdetben a horvát-magyar királyok, majd 1444-től a Velencei Köztársaság uralma alá tartozott. Velence nagyfokú autonómiát biztosított a poljicai települések számára. Jogi berendezkedését az 1490-ben kibocsátott Poljicai Statutum határozta meg, mely egyúttal rögzítette határait is. A 16. század első felében került török uralom alá, ahol Poljica szintén bizonyos fokú önállóságot élvezett. A moreai háború idején szabadult fel a török uralom alól, melyet 1699-ben a karlócai béke szentesített, de Poljica autonómiájának valamely szintjét végig megőrizte. Poljica önállóságát 1807-ben a bevonuló napóleoni francia csapatok szüntették meg. Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban a Habsburgoké lett. A településnek 1857-ben 113, 1910-ben 184 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 148 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 133 144 141 150 0 0 175 153 193 138 178 135 145 158

(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Omišhoz számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Boračka glavicán áll Szent István vértanú tiszteletére szentelt temploma, melyet még a török hódítás előtt építettek. 1527-ben és 1579-ben említik írott források. A templomnak testvérisége viselte gondját, mely az 1603-as egyházi vizitáció jelentése szerint régóta fennállt. Bejárata felett körablak látható kereszttel a közepén. A homlokzat felett két harang számára épített harangtorony áll. A harangtorony sérülése miatt a harang a templom előtti állványzaton áll.
  • A falu felett a tengerparton emelkedő 331 m magas sziklán állnak Omiš középkori várának, a Forticának (Starigrad) maradványai. A faluból jól megjelölt ösvény halad az erődig, ahonnan az egyik legnagyszerűbb kilátás nyílik Dalmáciának erre a részére, Brač, Hvar és Šolta szigeteire, a Cetina szurdokára és Poljica nagy részére. A Fortica amellett hogy őrhely volt menedékhelyül is szolgált a támadó ellenséggel szemben. Erről a helyről már idejekorán észlelték a közeledő ellenséget és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Omišt története során sohasem tudták elfoglalni.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]