Borak (Omiš)
| Borak | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Omiš |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21310 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 199 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 266 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 26′ 22″, k. h. 16° 42′ 24″43.439479°N 16.706696°EKoordináták: é. sz. 43° 26′ 22″, k. h. 16° 42′ 24″43.439479°N 16.706696°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borak témájú médiaállományokat. | |
Borak falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Omišhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Splittől légvonalban 23, közúton 28 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 1, közúton 3 km-re délkeletre, Poljica középső részén, a Mosor-hegység déli lejtői alatt fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az ókorban az illírek által alapított római Oneum feküdt a helyén, melyet a 7. században betörő avarok és szlávok pusztítottak el. A középkorban része volt a 13. században alapított, úgynevezett Poljicai Köztársaságnak, mely tulajdonképpen egy jelentős autonómiával rendelkező kenézség volt. Poljica kezdetben a horvát-magyar királyok, majd 1444-től a Velencei Köztársaság uralma alá tartozott. Velence nagyfokú autonómiát biztosított a poljicai települések számára. Jogi berendezkedését az 1490-ben kibocsátott Poljicai Statutum határozta meg, mely egyúttal rögzítette határait is. A 16. század első felében került török uralom alá, ahol Poljica szintén bizonyos fokú önállóságot élvezett. A moreai háború idején szabadult fel a török uralom alól, melyet 1699-ben a karlócai béke szentesített, de Poljica autonómiájának valamely szintjét végig megőrizte. Poljica önállóságát 1807-ben a bevonuló napóleoni francia csapatok szüntették meg. Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban a Habsburgoké lett. A településnek 1857-ben 113, 1910-ben 184 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 148 lakosa volt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 133 | 144 | 141 | 150 | 0 | 0 | 175 | 153 | 193 | 138 | 178 | 135 | 145 | 158 |
(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Omišhoz számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Boračka glavicán áll Szent István vértanú tiszteletére szentelt temploma, melyet még a török hódítás előtt építettek. 1527-ben és 1579-ben említik írott források. A templomnak testvérisége viselte gondját, mely az 1603-as egyházi vizitáció jelentése szerint régóta fennállt. Bejárata felett körablak látható kereszttel a közepén. A homlokzat felett két harang számára épített harangtorony áll. A harangtorony sérülése miatt a harang a templom előtti állványzaton áll.
- A falu felett a tengerparton emelkedő 331 m magas sziklán állnak Omiš középkori várának, a Forticának (Starigrad) maradványai. A faluból jól megjelölt ösvény halad az erődig, ahonnan az egyik legnagyszerűbb kilátás nyílik Dalmáciának erre a részére, Brač, Hvar és Šolta szigeteire, a Cetina szurdokára és Poljica nagy részére. A Fortica amellett hogy őrhely volt menedékhelyül is szolgált a támadó ellenséggel szemben. Erről a helyről már idejekorán észlelték a közeledő ellenséget és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Omišt története során sohasem tudták elfoglalni.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. augusztus 19..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Omiš város hivatalos oldala Archiválva 2016. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Omiš város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
