Ravča

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ravča
A Szent Mihály templom és a temető.
A Szent Mihály templom és a temető.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségVrgorac
Jogállásfalu
Irányítószám21276
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség123 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság275 m
Terület9,90 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 12′ 33″, k. h. 17° 18′ 18″Koordináták: é. sz. 43° 12′ 33″, k. h. 17° 18′ 18″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ravča témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ravča falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrgorachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 25, közúton 33 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re nyugatra Közép-Dalmáciában, az A1-es autópálya mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Ravča neve a legelfogadottabb érvek szerint szolga, jobbágy jelentésű "rab" óhorvát főnévből származik. Ezt látszik erősíteni, hogy lakóit mind a mai napig hagyományosan "rabačani"-nak nevezik. Területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az ókorban is lakott volt. A térség első ismert népe az illírek egyik törzse a dalmátok voltak, akik a magaslatokon épített, jól védhető erődített településeikben laktak. Az ő emlékeik a határában található ókori halomsírok és erődített település maradványai. A rómaiak hosszú ideig tartó harcok után csak az 1. században hódították meg ezt a vidéket. Az illírek elleni 9-ben aratott végső győzelem után békésebb idők következtek, de a római kultúra csak érintőleges hatással volt erre a térségre. A horvát törzsek a 7. század végén és a 8. század elején telepedtek le itt, ezután területe a neretvánok kenézségének Paganiának a részét képezte. A térség a középkorban is folyamatosan lakott volt. Ezt bizonyítják templom melletti középkori temető sírkövei. A török a 15. század második felében szállta meg ezt a vidéket, mely 1690 körül szabadult fel végleg a több mint kétszáz éves uralma alól. A török uralom után a település a Velencei Köztársaság része lett. A török időkben a megmaradt lakosság lelki szolgálatát a živogošćei kolostor ferences szerzetesei látták el. A kandiai háború idején a térség falvai elpusztultak.

A török uralom végével a 17. század végén 1690 körül a környező településekkel együtt népesült be. A betelepülők ferences szerzetesek vezetésével főként a szomszédos Hercegovinából érkeztek. A lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott, de a határhoz közeli fekvésénél fogva eleinte még gyakran kellett részt vennie a velencei-török összecsapásokban. Ravča kezdetben a vrgoraci plébániához tartozott, 1746-ban azonban Stjepan Blašković püspök megalapította az önálló ravčai plébániát, mely a mai napig is működik. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 288, 1910-ben 323 lakosa volt. 1918-ban az új Szerb-Horvát-Szlovén Állam, majd később Jugoszlávia része lett. Röviddel a Független Horvát Állam megalakulása után 1941. április 17-én olasz csapatok vonultak be a vrgoraci területre. 1942. június 15-én rövid időre elfoglalták a partizánok, majd visszavonultak a Biokovo-hegységbe. Az olasz csapatok védelmét élvező csetnikek még ez évben a község több településén gyújtottak fel házakat és végeztek ki embereket, főleg nőket, gyermekeket és öregeket. Olaszország kapitulációja után 1943-ban német csapatok szállták meg a vidéket. 1944. október 24-én a németek kivonultak és két nappal később Vrgorac környéke felszabadult. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 154 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
288 652 211 283 298 323 497 464 271 290 263 256 177 178 184 154

(Az adatok 1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben Višnjica, 1869-ben pedig még Kljenak és Kokorići lakosságát is tartalmazzák.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt plébániatemploma azon a helyen áll, ahol a régi napóleoni út az 1920-as években épített, Vrgoracot Makarskával összekötő főútra csatlakozik. A templom pontos építési ideje nem ismert, de azt feltételezik, hogy mindenképpen a 18. század első felében építették. Ezt támasztja alá, hogy egyik kövébe az 1735-ös évszám van bevésve, mely a templom legvalószínűbb építési ideje. 1746-ban a plébánia alapításakor már bizonyosan állt, mert a kereszteltek anyakönyvében már ez templom szerepel. A templom egyhajós épület négyszögletes apszissal. A homlokzata feletti harangtorony három harang számára van kialakítva. Hosszúsága 13, szélessége 5 méter. Egykor kívül és belül is vakolva volt, de ezt 2003-ban a felújításkor a külső falakról eltávolították. Így visszanyerte eredeti formáját.
  • Ókori halomsírok találhatók a Jelović-háznál és a település szélén is.
  • Majići ókori erődített település maradványa.
Fizetőkapu az A1-es autópályán Ravčánál.

Gazdaság[szerkesztés]

Vrgorac község önkormányzata Ravčánál az A1-es autópálya lehajtója közelében 68 hektáros ipari-kereskedelmi zóna kialakítását tervezi, mely elősegítené a térség településeinek fejlődését és új munkahelyeket teremtene.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Prostorni plan uređenja grada Vrgorca - Vrgorac város rendezési terve. (horvátul)

Commons:Category:Ravča
A Wikimédia Commons tartalmaz Ravča témájú médiaállományokat.