Ravča
| Ravča | |
 | |
| A Szent Mihály templom és a temető. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Vrgorac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21276 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 123 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 275 m |
| Terület | 9,90 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 12′ 33″, k. h. 17° 18′ 18″Koordináták: é. sz. 43° 12′ 33″, k. h. 17° 18′ 18″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ravča témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ravča falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrgorachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Makarskától légvonalban 25, közúton 33 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re nyugatra Közép-Dalmáciában, az A1-es autópálya mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
Ravča neve a legelfogadottabb érvek szerint szolga, jobbágy jelentésű "rab" óhorvát főnévből származik. Ezt látszik erősíteni, hogy lakóit mind a mai napig hagyományosan "rabačani"-nak nevezik. Területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az ókorban is lakott volt. A térség első ismert népe az illírek egyik törzse a dalmátok voltak, akik a magaslatokon épített, jól védhető erődített településeikben laktak. Az ő emlékeik a határában található ókori halomsírok és erődített település maradványai. A rómaiak hosszú ideig tartó harcok után csak az 1. században hódították meg ezt a vidéket. Az illírek elleni 9-ben aratott végső győzelem után békésebb idők következtek, de a római kultúra csak érintőleges hatással volt erre a térségre. A horvát törzsek a 7. század végén és a 8. század elején telepedtek le itt, ezután területe a neretvánok kenézségének Paganiának a részét képezte. A térség a középkorban is folyamatosan lakott volt. Ezt bizonyítják templom melletti középkori temető sírkövei. A török a 15. század második felében szállta meg ezt a vidéket, mely 1690 körül szabadult fel végleg a több mint kétszáz éves uralma alól. A török uralom után a település a Velencei Köztársaság része lett. A török időkben a megmaradt lakosság lelki szolgálatát a živogošćei kolostor ferences szerzetesei látták el. A kandiai háború idején a térség falvai elpusztultak.
A török uralom végével a 17. század végén 1690 körül a környező településekkel együtt népesült be. A betelepülők ferences szerzetesek vezetésével főként a szomszédos Hercegovinából érkeztek. A lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott, de a határhoz közeli fekvésénél fogva eleinte még gyakran kellett részt vennie a velencei-török összecsapásokban. Ravča kezdetben a vrgoraci plébániához tartozott, 1746-ban azonban Stjepan Blašković püspök megalapította az önálló ravčai plébániát, mely a mai napig is működik. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 288, 1910-ben 323 lakosa volt. 1918-ban az új Szerb-Horvát-Szlovén Állam, majd később Jugoszlávia része lett. Röviddel a Független Horvát Állam megalakulása után 1941. április 17-én olasz csapatok vonultak be a vrgoraci területre. 1942. június 15-én rövid időre elfoglalták a partizánok, majd visszavonultak a Biokovo-hegységbe. Az olasz csapatok védelmét élvező csetnikek még ez évben a község több településén gyújtottak fel házakat és végeztek ki embereket, főleg nőket, gyermekeket és öregeket. Olaszország kapitulációja után 1943-ban német csapatok szállták meg a vidéket. 1944. október 24-én a németek kivonultak és két nappal később Vrgorac környéke felszabadult. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 154 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 288 | 652 | 211 | 283 | 298 | 323 | 497 | 464 | 271 | 290 | 263 | 256 | 177 | 178 | 184 | 154 |
(Az adatok 1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben Višnjica, 1869-ben pedig még Kljenak és Kokorići lakosságát is tartalmazzák.)
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt plébániatemploma azon a helyen áll, ahol a régi napóleoni út az 1920-as években épített, Vrgoracot Makarskával összekötő főútra csatlakozik. A templom pontos építési ideje nem ismert, de azt feltételezik, hogy mindenképpen a 18. század első felében építették. Ezt támasztja alá, hogy egyik kövébe az 1735-ös évszám van bevésve, mely a templom legvalószínűbb építési ideje. 1746-ban a plébánia alapításakor már bizonyosan állt, mert a kereszteltek anyakönyvében már ez templom szerepel. A templom egyhajós épület négyszögletes apszissal. A homlokzata feletti harangtorony három harang számára van kialakítva. Hosszúsága 13, szélessége 5 méter. Egykor kívül és belül is vakolva volt, de ezt 2003-ban a felújításkor a külső falakról eltávolították. Így visszanyerte eredeti formáját.
- Ókori halomsírok találhatók a Jelović-háznál és a település szélén is.
- Majići ókori erődített település maradványa.
Gazdaság[szerkesztés]
Vrgorac község önkormányzata Ravčánál az A1-es autópálya lehajtója közelében 68 hektáros ipari-kereskedelmi zóna kialakítását tervezi, mely elősegítené a térség településeinek fejlődését és új munkahelyeket teremtene.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Vrgorac város hivatalos oldala (horvátul)
- Vrgorac város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja – Ravča (horvátul)
- Vrgorska krajina szenvedései a II. világháború alatt (horvátul)
További információk[szerkesztés]
Prostorni plan uređenja grada Vrgorca - Vrgorac város rendezési terve. (horvátul)
