Dabar (Hrvace)
| Dabar | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Hrvace |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21233 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 14 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 400 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 49′ 59″, k. h. 16° 33′ 20″43.833323°N 16.555564°EKoordináták: é. sz. 43° 49′ 59″, k. h. 16° 33′ 20″43.833323°N 16.555564°E | |
 | |
Dabar falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Hrvacéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 37, közúton 54 km-re északra, Sinjtől 20 km-re, községközpontjától 14 km-re északnyugatra, a Peruča-tó keleti partja felett, a Dinári-hegység lábánál fekszik. Itt található a Točilo-patak forrása, mely pár kilométer után a Peruča-tóba ömlik.
Története
[szerkesztés]A velencei seregek 1686-ban foglalták vissza a töröktől Sinj várát és vele együtt a mai Hrvace vidékét. Ezt követően a velencei hatóságok irányításával és rámai ferences szerzetesek vezetésével Boszniából és Hercegovinából keresztény lakosság, köztük több száz pravoszláv család érkezett. A velencei-török háború után kialakult új hatalmi viszonyokat 1699-ben a karlócai béke szentesítette. A 18. század folyamán a lakosság éhínségnek és járványoknak is ki volt téve. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 244, 1910-ben 333 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik, ekkor lakosságának 52 százaléka horvát, 45 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején a település horvát kézen maradt, tőle északra húzódott a Krajinai Szerb Köztársaság határa. Ez a terület teljesen el volt aknásítva, melynek következtében a háborút követően több helyi lakos halt meg, vagy sebesült meg súlyosan a felrobbant aknáktól. Itt még ma sem biztonságos a közlekedés, emiatt a szabad belépés korlátozva van. Lakossága 2011-ben mindössze 22 fő volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 244 | 447 | 467 | 274 | 339 | 333 | 656 | 370 | 342 | 338 | 242 | 202 | 175 | 121 | 26 | 22 |
(1869-ben és 1921-ben Laktac lakosságát is ide számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- A határában található Tamnica-barlang a török uralom idején börtönként szolgált.
- Pravoszláv temploma 1979-ben épült. A délszláv háború idején ismeretlenek aláaknázták és felrobbantották.
Gazdaság
[szerkesztés]A lakosság fő megélhetési forrása az állattartás. Az állatállományt főként a szarvasmarha, a juh, a kecske és néhány szamár alkotja. A mezőgazdasági termelés csak saját szükségletre történik.
Sport
[szerkesztés]- A településen a Patriot védelmi szövetség airsoft gyakorlótere működik.
- A közelben a Peruča-tó partján több helyen vannak kialakítva a horgászsport űzésére és rekreációra alkalmas helyek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 23.)
Források
[szerkesztés]- Hrvace község hivatalos oldala (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Hrvace rövid története (horvátul)
- A Patriot szövetség honlapja (horvátul)
- A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
