Čaporice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Čaporice
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségTrilj
Jogállás falu
Irányítószám 21240
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 389 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság404 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Čaporice (Horvátország)
Čaporice
Čaporice
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 35′ 40″, k. h. 16° 43′ 50″Koordináták: é. sz. 43° 35′ 40″, k. h. 16° 43′ 50″

Čaporice falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 25, közúton 38 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 14, közúton 16 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re délre a dalmát Zagora területén, Cetina szurdokának keleti partja felett, a 60-as számú főút mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az ókorban is lakott volt, ezt bizonyítja a határában található illír várrom. A település első írásos említése a Poljicai statutumban 1482. február 14-én történt, amikor Duje Papalić poljicai gróf első ízben jegyzi fel Poljica határait. Bizonyos azonban, hogy a település ennél már sokkal korábban is létezett. A török a 16. század elején szállta meg ezt a területet és uralma közel kétszáz évig tartott. A Kamešnica környéki falvakat a velencei uralom első éveiben 1691 után telepítették be Boszniából és Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. Az 1699-es karlócai béke értelmében török kézen maradt. Az 1718-ban megkötött pozsareváci béke azonban az új határt már a Kamešnica-hegységnél húzta meg, így a település végleg felszabadult. 1709-ben az egyházlátogatás során Cupilli érsek feljegyzi, hogy a čaporiceiek új templom építésébe kezdtek. Az egyházi átszervezés során 1732-ben az újonnan alapított ugljanei plébánia része lett. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1826-ban megalapították az önálló čaporicei plébániát, a plébániaházat 1860-ban építették. A településnek 1857-ben 395, 1910-ben 599 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1990-es évek óta lakossága folyamatosan csökkent. 2011-ben a településnek 389 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
395 475 483 585 677 599 646 731 613 708 655 638 628 819 421 389

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma mai formájában 1924-ben épült a régi plébániatemplom helyén. A bejárat feletti tábla a régi templomról került át ide rajta az építés kezdetének (1728) és befejezésének (1733) dátumával. 1898-ban a cetinai régiót nagy földrengés rázta meg, melyben számos templom, köztük a čaporicei is megrongálódott. Az újjáépítési munkálatok Žiška plébános idejében fejeződtek be, aki maga is jelentősen hozzájárult a költségekhez, mely során a régi épületet megnagyobbították. A templom mai formájában latin kereszt alaprajzú, a kereszthajók metszéspontjában kupola borítja. A hosszanti hajó 15,50 méter, a kereszthajó 13 méter hosszú. A pengefalú harangtorony a homlokzat felett áll benne két haranggal, a bejárat felett rozetta látható. Később a homlokzat mellé három emelet magas, különálló harangtornyot építettek, a harangok szintjén dupla ívelt nyílásokkal, felül piramis záródással. A templomban eredetileg három oltár volt, de ma már csak a főoltár található, mivel 1972-ben a mellékoltárokat eltávolították. A falba épített talapzaton Szűz Mária és a Jézusról nevezett Szent Teréz szobrai láthatók. A templom egy régi fakeresztet őriz, mely a spliti Santa Maria de Taurello bencés kolostorból származik.
  • A főút mellett áll a kis Szent Antal úti kápolna, melyet 1847-ben építettek faragott kövekből, de a főút építése során át kellett helyezni az út túloldalára. A csúcsíves ablak alatt a „Za zdravlje putnika” (Az utazók épségéért) felirat jelzi építésének célját. Egy Páduai Szent Antal-szobor található benne karján a kis Jézussal.

Gazdaság[szerkesztés]

A falu belterületétől délre, a 60-as főút mellett található Trilj község 2009-ben kialakított 26,65 hektáros gazdasági övezete, mely ipari és kereskedelmi vállalkozásoknak nyújt befektetési lehetőségeket.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a trilji alapiskola négyosztályos kihelyezett tagozata működik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]