Otišić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Otišić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségVrlika
Jogállás falu
Irányítószám 21236
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 23 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság422 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Otišić (Horvátország)
Otišić
Otišić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 51′ 15″, k. h. 16° 27′ 15″Koordináták: é. sz. 43° 51′ 15″, k. h. 16° 27′ 15″

Otišić falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrlikához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 38, közúton 63 km-re északra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 11 km-re délkeletre, a Svilaja-hegység északkeleti lábánál, a Peruča-tótól nyugatra fekszik. Településrészei Draga Otišićka, Gaj, Poljana, Dubrava, Ječmište, Krivošija, Ograde, Poljice Otišićko, Rudopolje Sinjsko, Svilaja, Ševina Njiva, Tavan és Vlake.

Története[szerkesztés]

A település környéke különösen gazdag vízfolyásokban, melyet a Cetina és mellékvizei jelentenek. A vidék számos forrása már ősidők óta ide vonzotta az embereket és hozzájárult a korai települések fejlődéséhez. Az i. e. 1900 és 1600 között itt élt cetinai kultúra népe pásztorkodásból élt és megmunkálta a rezet. A település területéről, különösen Vlake nevű településrészéről ennek a kultúrának számos emléke, erődített települések és halomsírok kerültek elő. Otišić közelében egy barlangban nagyon értékes leletekre, egy bronz kardra, ékszerekre és más leletekre is bukkantak.[2] A leletek alapján szakemberek arra következtetnek, hogy a térség már a bronzkorban eléggé benépesült. A késő bronzkorban élt itt az első ismert nép, az illírek egyik törzse a dalmaták, akik pásztornépek voltak és hosszú ideig sikeresen álltak ellen a római támadásoknak. A rómaiaknak csak 9-ben sikerült teljesen megszállni e területet, amelyet Dalmácia tartományhoz csatoltak. Az itt élő dalmaták idővel romanizálódtak és amint azt a számos római kori lelet is tanúsítja, átvették a római életmódot és kultúrát. A Római Birodalom gyengülésével Vrlika vidéke barbár népek uralma alá került.

Területe 1688-ban Knin velencei ostromával egy időben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően Boszniából és Hercegovinából érkezett új keresztény lakosság, köztük mintegy háromszáz pravoszláv család erre a vidékre.[2] Otišićre ezeknek a családoknak egy részét telepítették be. Az 1714-ben kitört velencei-török háború során rövid időre újra török kézre került, de a háború végén 1718-ban az új határt már a Dinári-hegységnél húzták meg és ezzel végleg velencei kézen maradt. A Kninhez tartozó területen 1735 és 1737 között készített velencei összeírás „Ottissich” alakban említi.[3] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 1010, 1910-ben 1924 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Ekkor lakosságának 99 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalták vissza a horvát csapatok. Szerb lakossága nagyrészt elmenekült, csak néhány idős ember maradt a faluban. Lakossága 2011-ben mindössze 23 fő volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.010 1.099 1.204 1.497 1.657 1.924 1.929 1.957 1.668 1.631 1.534 1.230 1.191 1.006 20 23

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1889-ben épült. Egyhajós épület félköríves apszissal, homlokzata felett pengefalú harangtoronnyal, benne két haranggal. Az oldalfalakon kétoldalt hosszúkás, felül ívelt ablakok találhatók.
  • Vrlika késő kőkorszaki és kora bronzkori régészeti lelőhely.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]