Kaštel Stari

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kaštel Stari
Kaštel Stari látképe
Kaštel Stari látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségKaštela
Jogállás városrész
Irányítószám 21 216
Körzethívószám (+385) 22
Népesség
Teljes népesség 7052 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság12 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kaštel Stari (Horvátország)
Kaštel Stari
Kaštel Stari
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 33′ 15″, k. h. 16° 20′ 45″Koordináták: é. sz. 43° 33′ 15″, k. h. 16° 20′ 45″

Kaštel Stari (olaszul: Castelvecchio) Kaštela városrésze, egykor a hét településből álló Kaštela község egyik, nyugatról a harmadik települése Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 9, közúton 19 km-re északnyugatra, Trogirtól 9 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, a Kaštelai-öbölben, Trogir és Split városa között fekszik. Fő forgalmi ütőere a ma Franjo Tuđman egykori horvát elnök nevét viselő régi kaštelai főút, mely tulajdonképpen a Marmont marsall idejében épített spliti főút egy szakasza.

Története[szerkesztés]

Kaštel Ćipiko

Területén a középkorban a horvátok két települést alapítottak Radun és Šušnjar falvakat, melyek a sík- és a hegyvidék határán létesültek. Bosznia elfoglalása után a sorozatos török támadások hatására lakosságuk elmenekült és a part menti erődített településeken keresett menedéket. A török veszély közeledtére a trogiri és spliti nemesek Kaštela területén jelentős védelmi építkezésbe kezdtek. Az első vár Stari Kaštel területén 1476-ban épült fel Koriolan Ćipiko trogiri nemes, gályaparancsnok költségén. A vár körül új települést építettek, melyet saroktornyokkal épített védőfalakkal és árkokkal vettek körül. A bejárat előtt felvonóhíd volt. A török 1512-ben 450 lovassal és 180 gyalogossal támadta a várat. A támadók ostromlétrákat használtak, de a védők elkeseredetten küzdöttek. Végül a trogiriak segítségét kérték, akik tizenhárom hajóval érkezve felmentették őket. Ezután a törökök a település házait végigrabolva elvonultak. Ćipiko várán kívül a településen még a Cega és az Andreis családnak is voltak várkastélyai, melyek közül az utóbbi már elpusztult. A török veszély megszűnésével a lakosság tovább gyarapodott és a település a falakon kívül is terjeszkedett. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. A francia uralom idejére esik a Trogirt Kaštelán keresztül Split városával összekötő főút építése. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A városnak 1857-ben 761, 1910-ben 1132 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Fejlődött az ipar és a mezőgazdaság, mely sok betelepülőt vonzott. 1986-ban megalakult Kaštela község, majd a független horvát állam létrejötte után Kaštela városi rangot kapott és Kaštel Stari önálló településből a város része lett. Lakossága 2011-ben 7052 fő volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
761 863 905 944 1.065 1.132 1.289 1.289 1.526 1.700 1.992 2.899 4.164 5.354 6.448 7.052
A Keresztelő Szent János plébániatemplom

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A kaštel stari vár a legrégibb a kaštelai várak közül. Kaštel Ćipikonak is nevezik, mivel építtetője Koriolan Ćipiko trogiri nemes, gályaparancsnok volt. Az 1476 és 1481 között épített vár négyszög alaprajzú. A váron ma is látható az építtető személyét és az építés időpontját megörökítő latin nyelvű felirat. A vár azonban nem sokkal ezután leégett és 1492-ben újjá kellett építeni, mely tényt egy másik emléktábla örökíti meg. 1507-ben a körülötte fekvő települést is saroktornyos fallal és árokkal kerítették melyen át felvonóhíd vezetett.
  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt régi plébániatemploma 1714-ben épült barokk stílusban a 16. század végén épített régebbi plébániatemplom helyén. Felszentelése a sekrestye felett elhelyezett tábla szerint 1723-ban történt. A főoltár a Legszentebb Oltáriszentség és Keresztelő Szent János, a mellékoltárok a Rózsafüzér királynője és Szent Felicia, míg az apszis két oldalán álló oltárok Szent Ilona és Szent Rókus tiszteletére vannak szentelve.
  • A templomtól nyugatra fennmaradt a Celio Cega által a 16. században épített várkastély és tőle valamivel nyugat felé a tenger hullámai közül előtűnnek az Andreis-várkastély alapfalai is.
  • A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt új plébániatemploma a városrész központjától északnyugatra található. A megye egyik legnagyobb méretű szakrális épülete. Építését még 1871-ben kezdték és csak 1970-re fejezték be teljesen.
A Cega várkastély
  • Szent József tiszteletére szentelt kis reneszánsz temploma a városrész központjában áll, a 17. században építették.
  • A szép parkok kedvelői bizonyára örömüket lelik a "Palace" szálloda parkjában, mely a horvát parképítészet egyik remeke. A parkot még a 20. század elején a szálloda Kamber nevű tulajdonosa létesítette három és fél hektáros területen számos különleges fafajtával. A legszebb látvány talán a ciprusfasor, de találhatók itt babér és fenyőkülönlegességek is. A szállodán kívül még kemping és számos magánszállás várja a vendégeket.
  • A településről szerpentinút vezet fel a Kozjak-hegység 631 méter magas Biranj nevű nyugati csúcsára, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a városra és a közép-dalmáciai szigetvilágra. A hegycsúcs körül körben falmaradványok látszanak, melyek egy ősi illír erődített település maradványai. Az itt található kis Keresztelő Szent János templom valószínűleg a 12. században épült. Eredeti hosszúsága 6, szélessége 5 méter volt, a félköríves apszis máig fennmaradt. Mai formáját 1887-ben nyerte el, amikor hosszúsága közel 10, szélessége 7 méter lett. A török időkben többször is megsérült, de a II. világháború idején is súlyosan megrongálódott. 1951-ben építették újjá.
  • Túraösvények vezetnek a 488 méter magas Malačka-hegyszoroshoz, ahol turistaház is található és az 520 méteres Česminára is. A túraútról nagyszerű kilátás nyílik a Kozjak-hegységre, a Kaštelai Zagorára, valamint az Adria szigetvilágára. A Split-Česmina menedékháztól túraút vezet az 562 méteres Malačka-hegyre, majd onnan a már említett Birnjára, a Kozjak-hegység nyugati részének legmagasabb csúcsára.
  • A közelében található a kora román stílusú raduni Szent György templom, melyet a 10. és 11. század fordulóján építettek. A templom, melynek külseje eredeti formájában maradt fenn a középkori Radun falu nagyon korai létezéséről tanúskodik. A falut a török pusztította el, lakói Ćipiko várába menekültek.

Források[szerkesztés]

Látkép a kikötővel

További információk[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaštel Stari témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Kaštela című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a szócikk részben vagy egészben a Kaštel Koriolana Cipika című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.