Krstatice

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Krstatice
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségZagvozd
Jogállás falu
Irányítószám 21272
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 123 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság448 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Krstatice (Horvátország)
Krstatice
Krstatice
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 22′ 00″, k. h. 17° 09′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 22′ 00″, k. h. 17° 09′ 30″

Krstatice falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Zagvozdhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 60, közúton 81 km-re keletre, Makarskától légvonalban 13, közúton 33 km-re északkeletre, községközpontjától 11 km-re délkeletre, Közép-Dalmáciában a dalmát Zagora területén, a Biokovo-hegység északkeleti lábánál, a Zagvozdról Slivnóra menő út mentén fekszik. A település három nagyobb részből, Gornji krajból (felső rész), a Centarból (központ) és Donji krajból (alsó rész) áll. Gornji kraj részei Gudelj és Zec, Centar részei Topići, Lizatovići, Ivanovići, Lišnjići és Vuletići, míg Donji kraj részei Vuletić, Pavičić, Blažević, Budalić, Pribisalić és Zec-Orlović településrészek.

Története[szerkesztés]

A település nevét valószínűleg a területén található kőből rakott és kereszttel (krsta) jelölt halomsírokról kapta. A falut áthaladó, Dalmáciából a kontinens belseje felé menő utat még a rómaiak építették. A középkortól a 18. század közepéig területe a nagyméretű vrdoli plébániához tartozott, melynek szolgálatát a makarskai ferences kolostor szerzetesei látták el. 1734-ben Stjepan Blašković püspök Krstaticét és Slivnot önálló káplánsággá tette. A káplán Slivnon lakott és a župai plébániának volt alárendelve. 1747-ben Slivno önálló plébánia lett, míg Krstatice továbbra is a župai plébánia káplánsága maradt. Krstatice plébániáját 1835-ben alapította Anton Kačić püspök. A településnek 1857-ben 383, 1910-ben 838 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. Lakossága az 1970-es évek óta a fiataloknak a városokba, főként Splitbe és Makarskára való elvándorlása miatt folyamatosan csökkent. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek mindössze 123 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
383 718 503 588 715 838 1.226 1.290 735 743 677 650 407 253 199 123

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Jézus szíve tiszteletére szentelt plébániatemploma a plébánia sematizmusa szerint 1767 körül épült. Az első templom azonban idővel kicsinek bizonyult, ezért 1876-ban jelentősen bővítették, ami a templom falain ma is meglátszik. Mai formájában 18 méter hosszú és 6 méter széles. Homlokzatán nagyméretű körablak, felette kis félköríves ablakocska, az oromzaton pedig három harang számára kialakított pengefalú harangtorony látható. Szép márvány oltára 1907-ben készült, a spliti Pavol Bilinić munkája. Az épületet 1990-ben teljesen felújították.
  • A Szent Antal templom 739 méteres magasságban a Vitrenik-hegyen található. Boltozatos épület, oltárán Remete Szent Antal szobrával. A szent ünnepe január 17-én van amikor itt kemény tél és hó van, ezért a templom búcsúünnepét áttették június 13-ára Páduai Szent Antal napjára. A templom pontos építési ideje nem ismert, de 1894-ben Joze Žarkovića atya az akkori plébános azt írja, hogy körülbelül 120 éves. Eszerint 1770 körül, valamivel a plébániatemplom után épülhetett. Mivel rendszeresen ki volt téve a mostoha időjárásnak állaga jelentősen romlott és veszélyessé vált. A romba dőléstől Ilija Ujević plébános mentette meg, aki 1900-ban helyreállíttatta és ezt az állapotot azóta is sikerült fenntartani.
  • A plébániaház mellett áll a Rózsafüzér királynője kápolna, melyet 1924-ben Ante Bućan plébános építtetett a mindenkori plébános napi használatára.
  • A plébánia területén levő Lišnjić-ház alatt egy régi templom romjai látszanak. A népi hagyomány szerint Szent Mária Magdolna tiszteletére volt szentelve. Méretei hasonlók voltak az eredeti Jézus szíve templom méreteihez. Az oltár maradványai ma is látszanak. Szokatlan, hogy a templomot egyetlen ma ismert forrás sem említi. Az egykori oltár helyén néhány éve a helybeli Stipe Lizatović kis fogadalmi kápolnát épített.
  • Lizatovići településrész felett a Gradina-hegyen kőből épített halomsírok találhatók.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Zagvozd község weboldala (horvátul)