Vojnić Sinjski

Vojnić Sinjski
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Trilj
Jogállás	falu
Irányítószám	21240
Körzethívószám	(+385) 21
Népesség
Teljes népesség	433 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	372 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 36′ 50″, k. h. 16° 41′ 42″43.6138233, 16.6948645
Sablon • Wikidata • Segítség

Vojnić Sinjski (1931-ig Vojnić) falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.

Fekvése

Splittől légvonalban 23, közúton 35 km-re északkeletre, Sinjtől 13 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re nyugatra a dalmát Zagora területén, a Sinji mező délkeleti részén fekszik.

Története

A település 1686-ban Triljjel és környékével együtt szabadult fel a török uralom alól. Ekkor már élt itt néhány horvát család, mint például a Nakićok, de a falut döntően a velencei uralom első éveiben telepítették be Boszniából, Hercegovinából és Poljicáról érkezett új keresztény lakossággal. A boszniai lakosság főként a Duvanji mező környékéről származik, ahonnan Jure Juričević harámbasa vezetésével érkezett, míg a Sabilićok valószínűleg Rakitno környékéről valók. Vojnić hívei a felszabadulás után a turjaci plébániához tartoztak, főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A falu temploma közvetlenül a felszabadulás után még deszkákból épült fel. Ezt erősíti meg Cupilli érsek az 1709-ben tett egyházlátogatása során. Az érsek rendeletére az oltárra új Szent György képet helyeztek és ekkor szerezték be a harangot is. 1715-ben a velencei-török háború során a török támadást intézett Sinj és környéke ellen és a templomot felgyújtotta. Már 1718-ban felépült az új kőtemplom, melynek két oltára és kis harangtornya is volt. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A vojnić-garduni plébániát 1858-ban alapították meg. Vojnićnak 1857-ben 426, 1910-ben 617 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1934 és 1937 között a lebontott régi templom helyére felépítették a település új plébániatemplomát. A második világháború idején a Független Horvát Állam része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 577 lakosa volt. Megélhetésük alapját hagyományosan a mezőgazdaság, azon belül főként a szőlőtermesztés adja.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
426	471	482	537	643	617	660	742	723	802	811	738	744	685	579	577

Nevezetességei

Szent György vértanú tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a régi templom alapjain 1934 és 1937 között faragott kövekből épült. Homlokzatát a középen hozzáépített harangtorony tagolja, melynek földszintjén három oldalról kialakított ívelt bejáratokon át lehet a templomba jutni. A bejárat felett kis körablak, felette egy biforámás ablak, a harangok szintjén négy oldaltól nagy félköríves ablak látható. A torony tetejét kőpiramis zárja, melynek csúcsát vasból kovácsolt kereszt díszíti. A hajó 16 méter hosszú és 8 méter széles, melynek végében található a szentély a főoltárral, mögötte a sekrestyével. A főoltár fából és kőből épült, előtte áll a szembemiséző oltár. A hajó déli oldalán a Szent Györgynek, északi oldalán a Rózsafüzér királynőjének szentelt mellékoltárok állnak. A templomon 12 félköríves ablak található, a kórus a főbejárat felett áll. A templomot 1984-ben megújították. Ekkor történt a szentély lapozása és a Rózsafüzér királynője mozaikkép elhelyezése. 2001 és 2003 között a belső teret újították fel. Ekkor építették a beton kórust, elkészült a márvány padozat, az új bejárati ajtó és az orgona.

Források

• A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)

További információk

• Trilj város hivatalos oldala (horvátul)
• Trilj turisztikai irodájának honlapja (horvátul)