Gromin Dolac
| Gromin Dolac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Jelsa |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21465 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 6 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 56 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 07′ 44″, k. h. 16° 43′ 42″Koordináták: é. sz. 43° 07′ 44″, k. h. 16° 43′ 42″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gromin Dolac falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől 48 km-re délkeletre, Jelsától légvonalban 4, közúton 10 km-re délkeletre, a Hvar sziget déli részén egy völgyben fekszik. A sziget északi részéről az 1400 méter hosszú Pitve-Zavala alagúton át érhető el. Zavalától 3 km-re keletre található. A település amfiteátrumszerűen öleli körül a völgyet, melynek közepén található egyetlen domináns épülete az Obradić-torony. Kőházainak egy része még a 17. században épült és egyúttal a kalóztámadások elleni védelem céljára is szolgált.
Története[szerkesztés]
Hvar szigete már az újkőkorszakban lakott volt. Az itteni élet nyomai az i. e. 3500 körüli időkig vezetnek vissza, amikor a hvari kultúra virágzott itt. A kultúrát a Grapčeva-barlangban talált leletek alapján azonosították, melyek ma a hvari városi múzeumban találhatók. A barlang Gromin Dolactól mindössze 2 km-re keletre, a sziget déli lejtőjén 239 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
A település a szomszédos településekhez hasonlóan valószínűleg a 15. században a keletkezett. Ma is álló kőházainak egy része a 17. században épült. Ekkor építették a török támadások ellen az Obradić-tornyot. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 65, 1910-ben 67 lakosa volt. A település 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991-től a független Horvátország része. Lakosságának száma az 1950-es évektől az elvándorlás következtében drasztikusan csökkent. 2011-ben mindössze 3 lakosa volt.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 65 | 0 | 54 | 65 | 88 | 67 | 0 | 0 | 35 | 172 | 28 | 20 | 10 | 4 | 4 | 3 |
(1869-ben, 1921-ben és 1931-ben, lakosságát Jelsához számították.)
Nevezetességei[szerkesztés]
- A település domináns építménye az Obradić Bevilaqua-torony,[4] egy kétemeletes 17. századi épület, mely a sziget többi hasonló korú épületéhez képest nagyon jó állapotban maradt fenn. A négyzet alaprajzú épület, faragott kövekből épült. Teteje sátortető, kis akroterionnal. A terep lejtése miatt keleten háromszintes,míg nyugaton kétszintes. Nyugaton a lakó, keleten a gazdasági bejárat található, a déli homlokzat mentén kőlépcső vezet a földszintre a gazdasági épületrészhez. A homlokzatokat egyetlen tengelyben elhelyezett, kőkeretes ablakok tagolják. A nyugati oromzat ablaka alatt két konzol található, amelyek valószínűleg védelmi célokat szolgáltak. A tornyot 1660 körül építtette Ivan Obradić Bevilaqua, Szent Márk lovagja. Az egyik legjobb állapotban fennmaradt 17. századi erőd Hvar szigetén.
- A falutól délkeletre a tengerpart közelében található a Budić-ház (ma a Radonić család tulajdona), mely a 16. század közepén épült reneszánsz nyaralóépület.
- A falutól 2 km-re északkeletre található a nevezetes Grapčeva-barlang. A faluból kiindulva a Virak-öblön keresztül közelíthető meg. Rendkívül gazdag sztalaktit és sztalagmit oszlopokban. A mediterrán térségben a barlang az egyik legjelentősebb neolitikumi lelőhely, a hvari kultúra bölcsője. Természetvédelmi terület.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4945.
Források[szerkesztés]
- Jelsa község hivatalos oldala (horvátul)
- Jelsa turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Hvar települései – Gromin Dolac (angolul)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Gromin Dolac című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
