Vinalić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vinalić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségVrlika
Jogállás falu
Irányítószám 21236
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség216 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság400 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vinalić (Horvátország)
Vinalić
Vinalić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 56′ 00″, k. h. 16° 26′ 10″Koordináták: é. sz. 43° 56′ 00″, k. h. 16° 26′ 10″

Vinalić falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrlikához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 47, közúton 74 km-re északra, községközpontjától 5 km-re északkeletre, a Vrlikai mező keleti szélén, a Cetina-folyó jobb partja felett fekszik. Településrészei Biuci, Zorići, Plazonići, Bakovići, Žeravice, Gverići, Zidari, Modrići, Gutići, Kusturići és néhány kisebb telep.

Története[szerkesztés]

Területe 1688-ban Knin velencei ostromával egy időben szabadult fel a török uralom alól. Ezt követően Boszniából és Hercegovinából érkezett új keresztény lakosság, köztük mintegy háromszáz pravoszláv család települt át Vrlika környékére. Ők voltak a mai lakosság ősei. Az 1714-ben kitört velencei-török háború során rövid időre újra török kézre került, de a háború végén 1718-ban az új határt már a Dinári-hegységnél húzták meg és ezzel végleg velencei kézen maradt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 286, 1910-ben 395 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. A délszláv háború során elfoglalták a szerb csapatok, horvát lakossága elmenekült. 1995. augusztus 6-án a „Vihar” hadművelet során foglalták vissza a horvát csapatok. Lakossága 2011-ben 216 fő volt. Hívei a vrlikai plébániához tartoznak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
286 313 246 275 307 395 482 616 554 645 710 612 490 438 283 216

Nevezetességei[szerkesztés]

A balaci híd[4] egy a Cetina felett átívelő falazott kőhíd, mely három íves nyílással rendelkezik, amelyek négyszögletes keresztmetszetű kőoszlopokon nyugszanak. A híd elülső fala négyszögletes keresztmetszetű párkánnyal végződik, amely a híd teljes hosszára kiterjed. A híd mellvédje kőből készült, ferdén elhelyezett nagyobb fedőlapokkal. A híd szerkezetét mindkét oldalon durván megmunkált kőből épített támfalakkal erősítették meg. A balaci híd a sinji régió legmagasabb hídja, alakja és építési módja hasonló a 19. század második felének más, Dalmáciában található, helyi kőből és helyi mesterek által épített hidakhoz.

A Cetina szurdokában, a balaci hídtól mintegy száz méterre folyásirányban lefelé található a Lelas-malom romja[5], mely ezen a területen az egyik legnagyobb és legfontosabb malom volt. Valószínűleg a 19. század végén vagy a 20. század elején építették, és a horvátországi háború alatt szinte teljesen elpusztították. A komplexum három épületből, egy malomból és két földszintes házból állt (raktár, pajta).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]