Gdinj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gdinj
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Split-Dalmácia
Község Jelsa
Jogállás falu
Irányítószám 21467
Körzethívószám (+385) 021
Népesség
Teljes népesség 133 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 332 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gdinj (Horvátország)
Gdinj
Gdinj
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 08′ 00″, k. h. 16° 56′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 08′ 00″, k. h. 16° 56′ 30″

Gdinj falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 58 km-re délkeletre, Makarskától 19 km-re délnyugatra, Jelsától légvonalban 20, közúton 28 km-re keletre, a Hvar sziget középső-keleti részén, a szigete átszelő 116-os út mentén fekszik. Településrészei: Bonkovići, Stara Crkva, Banovi Dvori, Vrvolići, Visoka, Talkovići, Dugi Dolac és Nova Crkva. A sziget északi oldalán fekvő Pokrivenik- és Zaraća-öböllel, valamint a déli oldalon található apartmanokkal utak kötik össze.

Története[szerkesztés]

Gdinj vidéke már a történelem előtti időkben lakott volt. Ezt igazolja a Pokrivenik-öbölben található Badanj-barlang, mely a neolitikumi emberi jelenlét nyomait őrzi. Az ókorban az illírek lakták a szigetet, rájuk emlékeztetnek olyan monumentális halomsírok, mint amilyen a "Vela gomila". A mai Gdinj pásztortelepülésként keletkezett a 14. században, vagy még ennél is előbb. A középkorban a Kačić nemzetség birtoka volt, akik templomot is építettek a településen. A 15. században a sziget többi településével együtt a Velencei Köztársaság uralma alá került. A török veszély hatására több lakóházát is megerősítették. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 361, 1910-ben 809 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991-tól a független Horvátország része. 2011-ben 133 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
361 424 478 560 674 809 793 719 663 645 584 446 292 200 119 133

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent György tiszteletére szentelt temploma majdnem 1 km-re fekszik a falu központjától. A 16. században építették reneszánsz-barokk stílusban, majd 1901-ben bővítették, ekkor nyerte el mai formáját. Egyhajós épület, kapuzata felett timpanonnal, homlokzatán egy nagyobb és egy kisebb körablakkal, az oromzaton három harang számára kialakított pengefalú harangtoronnyal.
  • A Szent Lúcia templomot a Kačić nemzetség építtette 1599-ben.
  • A Radovanović-házban a neves horvát költő és festőművész Ivko Radovanović könyvtára és festményei tekinthetők meg.
  • A Pokrivenik-öböl egyike a sziget legszebb öbleinek,melynek végében kavicsos strand található. Régi halászházak találhatók itt kis kikötővel, mely különleges bájt ad az itteni tájnak.
  • A sziget déli oldalán található Smrska-öbölben található az Angelini család nyári rezidenciája, benne kápolnával. Története során többször átépítették.
  • A Smrska-öböltől kissé nyugatra található a Kozija-öböl a Kozja-barlanggal és Matija Bartulović tornyával, mely 1700 körül épült a török támadások elleni védelem céljából.
  • A településtől északkeletre található a 417 méteres Likova Glava, az utolsó a Zastražišće felől húzódó magaslatok sorában. Innen nagyszerű kilátás nyílik Bogomolje és a sziget keleti része irányában. Az itt található illír halomsírok közül a legjelentősebb a mintegy 30 méteres átmérőjű Vela gomila.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]