Ugrás a tartalomhoz

Gdinj

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gdinj
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségJelsa
Jogállásfalu
Irányítószám21467
Körzethívószám(+385) 021
Népesség
Teljes népesség122 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság332 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 08′, k. h. 16° 56′43.133333°N 16.933333°EKoordináták: é. sz. 43° 08′, k. h. 16° 56′43.133333°N 16.933333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gdinj témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gdinj falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Splittől légvonalban 58 km-re délkeletre, Makarskától 19 km-re délnyugatra, Jelsától légvonalban 20, közúton 28 km-re keletre, a Hvar sziget középső-keleti részén, a szigete átszelő 116-os út mentén fekszik. Településrészei: Bonkovići, Stara Crkva, Banovi Dvori, Vrvolići, Visoka, Talkovići, Dugi Dolac és Nova Crkva. A sziget északi oldalán fekvő Pokrivenik- és Zaraća-öböllel, valamint a déli oldalon található apartmanokkal utak kötik össze.

Története

[szerkesztés]

Gdinj vidéke már a történelem előtti időkben lakott volt. Ezt igazolja a Pokrivenik-öbölben található Badanj-barlang, mely az újkőkorszaki emberi jelenlét nyomait őrzi. Az ókorban az illírek lakták a szigetet, rájuk emlékeztetnek olyan monumentális halomsírok, mint amilyen a "Vela gomila". A mai Gdinj pásztortelepülésként keletkezett a 14. században, vagy még ennél is előbb. A középkorban a Kačić nemzetség birtoka volt, akik templomot is építettek a településen. A 15. században a sziget többi településével együtt a Velencei Köztársaság uralma alá került. A török veszély hatására több lakóházát is megerősítették. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 361, 1910-ben 809 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben 133 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
361 424 478 560 674 809 793 719 663 645 584 446 292 200 119 133

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent György tiszteletére szentelt régi temploma[4] majdnem 1 km-re fekszik a falu központjától. A 16. században építették reneszánsz-barokk stílusban. Egyhajós épület, kőkeretes kapuzattal és az oromzaton három harang számára kialakított harangdúccal. 1558-ban említik először. 1691-ben kápolnát építettek a déli oldalhoz, 1750-ben pedig ugyanilyen kialakítású északi kápolnát is kapott. A kápolnák kőből épültek, kisebb oldalablakokkal, boltíves boltozattal. A 18. században a főhajót nyugatra hosszabbították meg, és új homlokzatot alakítottak ki barokk portállal, amely felett kőrozetta látható. Az apszistól északra sekrestyével bővítették. 1804-ben a főhomlokzat oromzatában három részből álló, kőből készült harangdúcot építettek. A tetőt kőlapok borítják. Az új plébániatemplom építésével a régi templomot elhagyták és minden mozgatható műalkotás átkerült az új templomba és sekrestyéjébe.
  • Az új Szent György plébániatemplom[5] 1900 és 1902 között épült a Petrov Glog nevű területen, az egymástól távol fekvő gdinjei településrések központjában. Egyhajós épület, négyszögletes apszissal, sokszög záródású sekrestyével, kapuzata felett timpanonnal, homlokzatán pedig egy nagyobb és egy kisebb körablakkal. A templomudvart kőfal veszi körül, a sarkon pedig egy kőkereszt, amelyet a régi templom melletti temető területéről hoztak ide. A templom a neo stílusú építészet szép példája, megőrizve az építéskori belső teret és berendezést, valamint a régi Szent György-templomból áthozott műalkotásoknak, többek között a barokk oltár ezüst és faszobrainak is otthont adva.
  • A Szent Lúcia templomot a Kačić nemzetség építtette 1599-ben.
  • A Radovanović-házban a neves horvát költő és festőművész Ivko Radovanović könyvtára és festményei tekinthetők meg.
  • A Pokrivenik-öböl egyike a sziget legszebb öbleinek,melynek végében kavicsos strand található. Régi halászházak találhatók itt kis kikötővel, mely különleges bájt ad az itteni tájnak.
  • A sziget déli oldalán található Smrska-öbölben található az Angelini család nyári rezidenciája, benne kápolnával. Története során többször átépítették.
  • A Smrska-öböltől kissé nyugatra található a Kozija-öböl a Kozja-barlanggal és Matija Bartulović tornyával, mely 1700 körül épült a török támadások elleni védelem céljából.
  • A településtől északkeletre található a 417 méteres Likova Glava, az utolsó a Zastražišće felől húzódó magaslatok sorában. Innen nagyszerű kilátás nyílik Bogomolje és a sziget keleti része irányában. Az itt található illír halomsírok közül a legjelentősebb a mintegy 30 méteres átmérőjű Vela gomila.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]