Dusina (Vrgorac)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dusina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségVrgorac
Jogállás falu
Irányítószám 21277
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség494 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság51 m
Terület6,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dusina (Horvátország)
Dusina
Dusina
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 10′ 30″, k. h. 17° 24′ 45″Koordináták: é. sz. 43° 10′ 30″, k. h. 17° 24′ 45″
A Wikimédia Commons tartalmaz Dusina témájú médiaállományokat.

Dusina falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrgorachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Makarskától légvonalban 34, közúton 43 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re délkeletre Közép-Dalmáciában, az A1-es autópálya mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A település neve a hagyomány szerint a "duhati", illetve "puhati" (fújni) igéból származik, mivel ezen a területen gyakran fúj a bóra nevű erős szél. Dusina területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az ókorban is lakott volt. A térség első ismert népe az illírek egyik törzse a dalmátok voltak, akik a magaslatokon épített, jól védhető erődített településeikben laktak. Az ő emlékük a Vukosavnál található Stinjevac ókori halomsírja, és a templom feletti magaslaton állt illír vár maradványa, ahova a 2000. jubileumi évben 10 méter magas keresztet állítottak. A rómaiak hosszú ideig tartó harcok után csak az 1. században hódították meg ezt a vidéket. Az illírek elleni 9-ben aratott végső győzelem után békésebb idők következtek, de a római kultúra csak érintőleges hatással volt erre a térségre. A horvát törzsek a 7. század végén és a 8. század elején telepedtek le itt, ezután területe a neretvánok kenézségének Paganiának a részét képezte. A település a középkorban is lakott volt, amint azt az 1600 körül épített temploma is bizonyítja. A közelben két középkori temető sírkövei is fennmaradtak. Az egyik Veliki Prilogon a mai plébániatemplom mellett, a másik nagyobb pedig Umčanin a Medvidija, Korice és Gomila nevű helyeken mintegy húsz sírkővel. A török a 15. század második felében szállta meg ezt a vidéket, mely 1690 körül szabadult fel végleg a több mint kétszáz éves uralma alól. A török uralom idején a hívek lelki szolgálatát a zaorstrogi ferences atyák látták el. A török uralom után a település a Velencei Köztársaság része lett. A kandiai háború idején a térség falvai elpusztultak. A település török uralom végével a 17. század végén 1690 körül a környező településekkel együtt népesült be. A betelepülők ferences szerzetesek vezetésével főként a szomszédos Hercegovinából érkeztek. A lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott, de a határhoz közeli fekvésénél fogva eleinte még gyakran kellett részt vennie a velencei-török összecsapásokban. Lakossága kezdetben a vrgoraci plébániához tartozott. 1734-ben Stjepan Blašković püspök megalapította az önálló dusinai plébániát. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 516, 1910-ben 606 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 494 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
516 1.029 388 464 562 606 822 802 503 454 460 442 409 447 540 494

(1857-ben, 1869-ben és 1921-ben Veliki Prolog, 1869-ben Draževitići, Podprolog, Vina és Umčani lakosságával együtt.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Péter apostol tiszteletére szentelt temploma egy a plébániahivatalban található feljegyzés szerint 1600-ban épült. Ezzel a Vrgorska krajina legrégibb templomának számít. Nagyon hosszú ideig, egészen 1897-ig plébániatemplom volt. 1754-ben bővítették, ezt jelzi a rajta található bevésett évszám. 1909-ben új, vörösmárvány oltárt kapott, mely Pavle Bilinić spliti műhelyében készült. Az oltárt azelőtt Filippo Naldi 18. századi képe díszítette, mely ma a plébánia épületében található és Szűz Máriának a Szentháromság általi megkoronázását ábrázolja.
  • A templom feletti magaslaton illír vár maradványai találhatók. 2000-ben a jubileumi évben 10 méter magas keresztet állítottak ide.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Prostorni plan uređenja grada Vrgorca - Vrgorac város rendezési terve. (horvátul)