Labin (Prgomet)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Labin
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségPrgomet
Jogállás falu
Polgármester Ivan Skelin
Irányítószám 21 201
Körzethívószám (+385) 22
Népesség
Teljes népesség97 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság357 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Labin (Horvátország)
Labin
Labin
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 35′ 00″, k. h. 16° 14′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 35′ 00″, k. h. 16° 14′ 00″

Labin falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Prgomethez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 19, közúton 33 km-re északnyugatra, Trogirtól légvonalban 8, közúton 13 km-re északra, Dalmácia középső részén a Zagorán, Trogir előterében fekszik.

Története[szerkesztés]

Labin környékén már a történelem előtti időben éltek emberek. Erről tanúskodnak az erődített települések maradványai és a nagy számú halomsír.[2] A 7. században a Bizánci Birodalom fennhatósága alatt állt ez a terület, amikor avar-szláv támadás érte. Ennek eredményeképpen elesett a térség akkori legnagyobb városa Salona is. A dalmát Zagora termékeny földjén új lakosság, a mai horvátok ősei telepedtek le, akik magukba olvasztották az itt talált romanizált lakosságot. Egyházilag e vidék a spliti érsekség alá tartozott, a missziós munkát a bencés szerzetesek végezték. A horvát nemzeti királyok idejében e terület lakossága viszonylagos nyugalomban élt. Zvonimir király a Zagorán több birtokot adományozott az érsekségnek, köztük Labin (Albona), Radošić (Radosich) és Zmina (Smina, Muć) várait, melyek maradványai ma is megtalálhatók.[3] 18. században Suhi Dolac, Radošić és Trolokve települések híveivel együtt Labin is a prgometi plébániához tartozott.[3] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 508, 1910-ben 764 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 97 fő volt, akik főként mezőgazdaságból (szőlő, olíva) éltek és a prgometi plébániához tartoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
508 471 536 617 694 764 1.100 881 762 769 733 497 276 173 102 97

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Labin (Albona) vára Giljanovići településrésztől délre, az 514 méter magas Gradina nevű magaslaton állt. A vár valószínűleg az i. e. 8. és az i. e. 6. század közötti időben épült erődített településként kötőanyag nélkül rakott falakkal. Később a rómaiak, a bizánciak, majd a horvátok is megerősítették. Zvonimir király a 11. században a spliti érsekségnek adta. További sorsa ismeretlen. Ma már csak igen csekély nyomai láthatók a Gradina-hegy csúcsán. Hasonló erődített település állt a település határában Jurići településrész felett is.[6]
  • Szent Szilveszter pápa tiszteletére szentelt temploma amint azt a bejárat feletti bevésett felirat is mutatja 1870-ben épült a korábban leégett templom helyén. Külső formája megegyezik a prgometi plébániatemplommal, egyhajós épület meghosszabbított szentéllyel, félköríves apszissal. Főoltára márványból készült, oltárképe Szilveszter pápát a Kármelhegyi boldogasszony társaságában ábrázolja. A templomban található még a Kármelhegyi boldogasszony szobra (tiroli munka) és a Kisboldogasszony képe, valamint Szent Jeromos és Szent József képei (utóbbiak másolatok). A falon egy régi, fából faragott feszület is látható.[3]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]