Krvavica (Baška Voda)
Krvavica | |
Krvavica látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Split-Dalmácia |
Község | Baška Voda |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 21323 |
Körzethívószám | (+385) 21 |
Népesség | |
Teljes népesség | 312 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 56 m |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 43° 19′ 35″, k. h. 16° 59′ 06″43.326263°N 16.985113°EKoordináták: é. sz. 43° 19′ 35″, k. h. 16° 59′ 06″43.326263°N 16.985113°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Krvavica témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Krvavica falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Baška Vodához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 48, közúton 62 km-re délkeletre, Makarskától 6 km-re északnyugatra, községközpontjától 5 km-re délkeletre, Közép-Dalmáciában, a Biokovo-hegység lábánál, az Adria-parti főút alatt a tengerparton található. A település szimbóluma a felette emelkedő Ključ kuk nevű magaslat.
Története
[szerkesztés]A területén található régészeti lelőhelyek (Gradina, Lazine, Zakuće) és leletek (pénzérmék, sírkőlapok, szarkofágok) tanúsága szerint ezen a helyen már az ókorban is éltek emberek. A település feletti Manastirine nevű helyen egy három nőt és egy kardot tartó férfialakot ábrázoló domborműves sírkövet találtak. A mai Krvavica a 18. században keletkezett, amikor néhány halászcsalád telepedett itt meg. Első írásos említése 1792-ben történt. Lakói egykor főként a halászatból éltek. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1880-ban 131, 1910-ben 214 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került. A turistaforgalom 1960-as években indult meg, amikor megépült a Krvavica nevű turisztikai komplexum a kör alakú főépülettel. 1991-ig Promajna településrésze volt.1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Baška Voda község 1993-ban alakult meg, addig Krvavica is Makarska községhez tartozott. Az utóbbi időben számos hétvégi ház és nyaraló épült a településen. 2001-ben a településnek a szomszédos Bratuš-sal együtt 287 állandó lakosa volt, akik a turizmusból éltek és a bast-baška vodai plébániához tartoztak. A 21. század elején a településen kis kikötő is épült. A turisták kényelmét kereskedelmi és vendéglátó egységek szolgálják.
Lakosság
[szerkesztés]Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
0 | 0 | 131 | 177 | 199 | 214 | 0 | 223 | 244 | 231 | 204 | 182 | 178 | 175 | 287 | 314 |
(1857-ben, 1869-ben és 1921-ben lakosságát Baška Vodához számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]A krvavicai gyermeküdülő - gyógyfürdő[4] 1963-1964-ben épült katonák gyermekeinek kezelésére és rehabilitációjára egy sűrű fenyves közepén, a tengerparton. Tervezője Rikard Marasović volt. A komplexum felső része egy oszlopokon nyugvó, a térben szinte lebegő kör alakú építmény. A földszinten egy L alakú, multifunkcionális tér került kialakításra a gyermekek pihenése és játszótere céljára, míg a gyógyfürdőtől funkcionálisan elkülönített és részben a talajba süllyesztett gazdasági és szolgáltató blokk található.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6385.
Források
[szerkesztés]- Baška Voda község weboldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Útikalauz (magyarul)
- Turistainformációk (magyarul)
- Turistainformációk (magyarul)