Ugrás a tartalomhoz

Kamensko (Trilj)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kamensko
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségTrilj
Jogállásfalu
Irányítószám21246
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség62 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság774 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 37′ 01″, k. h. 16° 57′ 11″43.617000°N 16.953000°EKoordináták: é. sz. 43° 37′ 01″, k. h. 16° 57′ 11″43.617000°N 16.953000°E
Térkép

Kamensko falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Splittől légvonalban 43, közúton 62 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 27, közúton 34 km-re délkeletre, községközpontjától 22 km-re keletre a dalmát Zagora területén, a Kamešnica-hegység karsztos lejtőjén, a bosnyák határ mellett fekszik. Településrészei Brčići, Matić, Đonlić, Tabak és Krolo. Közúti határátkelőhely a bosznia-hercegovinai Livno irányában.

Története

[szerkesztés]

A hegyvidéki területen már az ókorban letelepedtek az illír pásztorok. Ők voltak a térség első ismert népe. Utánuk egészen 395-ig a rómaiak uralma alatt állt. Augustus római császár idejében makadámút épült itt, mely Muć irányából a mai Triljen és Kamenskon át haladt tovább Hercegovina, Bosznia és a Pannon síkság területei felé. A török 1513 körül szállta meg e területet. Az 1699-es karlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békét követően 1718-ban történt meg, mely az új határt a Kamešnica-hegységnél húzta meg. A Kamešnica környéki falvakat a velencei uralom első éveiben telepítették be Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. A rendelkezésre álló gyér adatok alapján Kamensko első lakói a Cetina vidékéről érkezett pásztorok voltak. A település az 1741-ben alapított tijaricai plébániához tartozott és tartozik ma is. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1857-ben 282, 1910-ben 599 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Római katolikus temploma 1939-re épült fel. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1990-es évek óta lakossága rohamosan csökkent. 2011-ben a településnek 107 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
282306380439551599609597634652641597595541266107

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Péter apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1936 és 1939 között faragott kövekből épült. Hosszúsága 17, szélessége 7, magassága 6 méter. Bejárata félköríves, felette egy hosszúkás íves ablak, afelett pedig kis körablak látható. A harangtorony a templom homlokzatába van beépítve. A harangok szintjén négy oldalról biforámás ablakok díszítik, legfelül pedig bádoggal fedett piramisban végződik. A szentélyben levő oltáron Szent Péter életnagyságú szobra áll. A templomot 1997-ben teljesen megújították, ekkor készült a szembemiséző oltár és a templomudvart körítő kőfal.
  • A kamenskoi szélerőművet 2013. július 15-én avatta fel Ivo Josipović horvát elnök.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 9.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]