Kamensko (Trilj)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kamensko
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségTrilj
Jogállás falu
Irányítószám 21246
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 107 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság774 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kamensko (Horvátország)
Kamensko
Kamensko
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 37′ 00″, k. h. 16° 57′ 10″Koordináták: é. sz. 43° 37′ 00″, k. h. 16° 57′ 10″

Kamensko falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 43, közúton 62 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 27, közúton 34 km-re délkeletre, községközpontjától 22 km-re keletre a dalmát Zagora területén, a Kamešnica-hegység karsztos lejtőjén, a bosnyák határ mellett fekszik. Településrészei Brčići, Matić, Đonlić, Tabak és Krolo. Közúti határátkelőhely a bosznia-hercegovinai Livno irányában.

Története[szerkesztés]

A hegyvidéki területen már az ókorban letelepedtek az illír pásztorok. Ők voltak a térség első ismert népe. Utánuk egészen 395-ig a rómaiak uralma alatt állt. Augustus római császár idejében makadámút épült itt, mely Muć irányából a mai Triljen és Kamenskon át haladt tovább Hercegovina, Bosznia és a Pannon síkság területei felé. A török 1513 körül szállta meg e területet. Az 1699-es karlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békét követően 1718-ban történt meg, mely az új határt a Kamešnica-hegységnél húzta meg. A Kamešnica környéki falvakat a velencei uralom első éveiben telepítették be Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. A rendelkezésre álló gyér adatok alapján Kamensko első lakói a Cetina vidékéről érkezett pásztorok voltak. A település az 1741-ben alapított tijaricai plébániához tartozott és tartozik ma is. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1857-ben 282, 1910-ben 599 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Római katolikus temploma 1939-re épült fel. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1990-es évek óta lakossága rohamosan csökkent. 2011-ben a településnek 107 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
282 306 380 439 551 599 609 597 634 652 641 597 595 541 266 107

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Péter apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1936 és 1939 között faragott kövekből épült. Hosszúsága 17, szélessége 7, magassága 6 méter. Bejárata félköríves, felette egy hosszúkás íves ablak, afelett pedig kis körablak látható. A harangtorony a templom homlokzatába van beépítve. A harangok szintjén négy oldalról biforámás ablakok díszítik, legfelül pedig bádoggal fedett piramisban végződik. A szentélyben levő oltáron Szent Péter életnagyságú szobra áll. A templomot 1997-ben teljesen megújították, ekkor készült a szembemiséző oltár és a templomudvart körítő kőfal.
  • A kamenskoi szélerőművet 2013. július 15-én avatta fel Ivo Josipović horvát elnök.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]