Donje Selo (Šolta)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Donje Selo
Donje Seló-i utcarészlet
Donje Seló-i utcarészlet
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségŠolta
Jogállás falu
Irányítószám 21 430
Körzethívószám (+385) 22
Népesség
Teljes népesség159 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donje Selo (Horvátország)
Donje Selo
Donje Selo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 24′ 00″, k. h. 16° 15′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 24′ 00″, k. h. 16° 15′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Donje Selo témájú médiaállományokat.

Donje Selo falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Šoltához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől 18 km-re délnyugatra, Trogirtól 13 km-re délre, Dalmácia középső részén, Šolta szigetének nyugati részén, a községközponttól 2 km-re nyugatra, a Sridnje polje északnyugati szélén fekszik. Jellegzetes mediterrán, dalmát típusú település szabálytalanul tekergő utcácskákkal, melyek a kőből épített házakhoz és udvarokba vezetnek. Az egyszerű házak közül csak a templom, az iskola és a plébánia épülete tűnik ki. Az újabb lakóházak elsősorban a település szélére épültek.

Története[szerkesztés]

Az első ismert itt lakó nép az illírek voltak, akik elsősorban a magaslatokat alakították ki lakóhelyül. Erődített településük áll a településtől délnyugatra emelkedő Gradina nevű magaslaton is, ahol egy négyszögletes alaprajzú épület alapfalai kerültek elő padlómozaik maradványaival.[2] Mivel a szigeten szervezett régészeti feltárás még nem történt, a régészeti emlékek elsősorban a mezőkön végzett munkák során kerülnek elő. A római korból is több használati tárgy és település maradványait találták meg. Ilyen régészeti lelőhely a Donje Selótól nyugatra fekvő Mirine, ahol egy villagazdaság alapfalai találhatók. Az északra található Studenac, valamint a nyugatra fekvő Pod Mihovil, ahol padlómozaik, délnyugatra pedig Svilaja, ahol szarkofágfedél került elő.[2] A kereszténység a 4. század elején jelent meg a szigeten. Ebből a korból származik a mai Szent Ilona templom helyén állt ókeresztény templom maradványa, amely azt bizonyítja, hogy itt már ebben az időszakban is laktak emberek. A település első írásos említése azonban csak 1474-ből származik, „Villa inferior” alakban.[3] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1857-ben 404, 1910-ben 691 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 159 fő volt, akik a turizmus mellett főként mezőgazdaságból és halászatból éltek.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
404 616 504 649 749 691 801 747 622 628 549 423 291 229 156 159

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemploma kora középkori eredetű, valószínűleg a település alapításával egyidejűleg épült. Bár az évszázadok során többször átépítették és bővítették, legrégibb részében, a félköríves apszisban máig megőrizte román és gótikus építészeti elemeit.[3] A templom körül ősi temető található.
  • A Szent Ilona-templom egy ókeresztény templom alapfalaira épült.
  • Ókori várrom a faluból délnyugatra emelkedő Gradinán.
  • Villa rustica maradványai Mirinén, Donje Selótól nyugatra.
  • Ókori alapfalak a falutól nyugatra fekvő Pod Mihovilon.

Kultúra[szerkesztés]

A településen nagy hagyományai vannak a Szent Márton-kultusznak. Ennek alapja írásban is le van fektetve, de pontos keletkezése ismeretlen. Feltételezések szerint a 19. század elején jegyezte le a település plébánosa a több évszázados hagyományt. Ez a hagyomány szorosan kapcsolódik az európai mártoni örökséghez, melynek Donje Selo egyik nagyon értékes része. A régi hagyomány mai korban különösen átértékelődik kapcsolódva a jubileumi Szent Márton év eseményeihez és az európai Szent Márton nyomában programhoz, mely leggyakrabban a Szent Mártonhoz kötődő helyekre vezető, főként gyalogos zarándoklatok formájában nyilvánul meg. Lelkiekben pedig a krisztusi hitet, az emberi jóságot, a kegyelmet és emberi toleranciát hirdeti. E mozgalomhoz a helyi testvériség házában 2015. július 3-án tartott összejövetelen Donje Selo is csatlakozott.[3]

Turizmus[szerkesztés]

A település kikötőjeként fejlődött ki a Donja Krušica-öbölben levő kis halásztelepülés, ahonnan a Donje Seló-i halászok indultak útjukra. Ma már az olaj, a bor és hal szállításán kívül rajta keresztül zajlik a turistaforgalom is. A kikötő mellett mára már üdülőtelep fejlődött ki, ahol évről évre egyre több turistát fogadnak.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]