Zastražišće
| Zastražišće | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Jelsa |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21466 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 126 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 173 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 08′ 43″, k. h. 16° 50′ 08″43.145300°N 16.835600°EKoordináták: é. sz. 43° 08′ 43″, k. h. 16° 50′ 08″43.145300°N 16.835600°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zastražišće témájú médiaállományokat. | |
Zastražišće falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Splittől légvonalban 52 km-re délkeletre, Jelsától légvonalban 12, közúton 19 km-re keletre, a Hvar sziget középső részén, a szigete átszelő 116-os út mentén fekszik. Településrészei: Mola Bonda, Podstrana, Donje Polje és Grudac, melyeket olajfa-, szőlő- és levendulaültetvények öveznek. Innen közelíthető meg a sziget északi részének számos öble. Nyugatról kelet felé haladva a Vela Stiniva, Stanji Mir, Sinjava, Dubac, Kjušna, Kruševa és a Pokrvenik. Vela Stiniva, Pokrevnik és Dubac kivételével a téli időszakban valamennyi lakatlan, de a Dubac-öbölben is csak egy ember él, az ismert halász Ignacije Zaninović Fantazija nevű hajójával.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település nevét arról az őrhelyről (stražište) kapta, amely a felette emelkedő 305 méter magas Vela Glava csúcsán állt. A Vela Glava a térség domináns magaslati pontja, ahonnan be lehetett látni a Makarskai riviérát, Hvar szigetének nagy részét, a Pelješac-félszigetet és Korčula szigetét. Zastražišće magyarul annyit jelent, hogy őrhely alatti hely. A vela Glava csúcsán már az ókorban illír erődítmény állt. A második tornyot az Angelini család építette, hogy a váratlan kalóztámadásokat előre lehessen jelezni. A 15. századtól szigettel együtt a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott. Plébániatemplomát 1579-ben említik. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 219, 1910-ben 628 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. A 20. század közepétől lakói a szőlőtermesztés mellett a levendula termesztésére tértek át. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben 177 lakosa volt. A településnek több étterme, valamint iskolája, postája, temploma, temetője van.
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 219 | 493 | 497 | 481 | 520 | 628 | 625 | 638 | 597 | 618 | 564 | 421 | 328 | 300 | 230 | 177 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemploma mai formájában a 19. században épült, egy kis dombon áll. A templomot már 1579-ben említi írásos forrás.
- Szent Borbála tiszteletére szentelt templomát[4] a 15. században építették, 1621-ben megújították. A település legrégebbi szakrális épülete. Az egyhajós boltíves templom téglalap alaprajzú, félköríves apszissal. Faragott kőből épült, fala vakolt, tetejét pedig kőlapok borították. A főhomlokzat tengelyében egy egyszerű portál található, mellette pedig egy kisebb négyzet alakú ablak. A portál fölött egy kis körablak és egy karcsú falazott harangdúc található, mely ma harang nélkül áll. 1774-ben a templomba új oltárképet vásároltak. Az oltáron Szent Borbála és Szent Katalin szobrai állnak. Valószínűleg velencei alkotások a 17. századból.
- Hvar szigetének északi oldalán a Pokrivenik-öbölben egy őskori barlang található. A barlang bejárata 20 m magas, mely már az öböl bejáratától is látható. Hosszúsága 27 m, szélessége a barlang tengelyében 11 m, maximális magassága 17,50 m. A fő terem kelet-nyugati irányban nyúlik el, talajszintje lejtős. A barlang közepén egy 2 m magas és széles kőtömb található, amelynek keleti oldalán fülke található. A barlangban állatcsontokat, tengeri csigákat, kagylókat, a Hvar I, Hvar II és a Hvar V típusú őskori kerámiák töredékeit, valamint két kicsi és egy nagy szekercét, valószínűleg kultikus tárgyakat találtak. A barlang az újkőkorban és a bronzkorban is lakott volt.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. december 11.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5666.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4634.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Jelsa község hivatalos oldala (horvátul)
- Jelsa turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Hvar települései – útikalauz (horvátul)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Zastražišće című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
