Zastražišće

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Zastražišće
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Split-Dalmácia
Község Jelsa
Jogállás falu
Irányítószám 21466
Körzethívószám (+385) 021
Népesség
Teljes népesség 177 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 173 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zastražišće (Horvátország)
Zastražišće
Zastražišće
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 08′ 30″, k. h. 16° 50′ 50″Koordináták: é. sz. 43° 08′ 30″, k. h. 16° 50′ 50″

Zastražišće falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 52 km-re délkeletre, Jelsától légvonalban 12, közúton 19 km-re keletre, a Hvar sziget középső részén, a szigete átszelő 116-os út mentén fekszik. Településrészei: Mola Bonda, Podstrana, Donje Polje és Grudac, melyeket olajfa-, szőlő- és levendulaültetvények öveznek. Innen közelíthető meg a sziget északi részének számos öble. Nyugatról kelet felé haladva a Vela Stiniva, Stanji Mir, Sinjava, Dubac, Kjušna, Kruševa és a Pokrvenik. Vela Stiniva, Pokrevnik és Dubac kivételével a téli időszakban valamennyi lakatlan, de a Dubac-öbölben is csak egy ember él, az ismert halász Ignacije Zaninović Fantazija nevű hajójával.

Története[szerkesztés]

A település nevét arról az őrhelyről (stražište) kapta, amely a felette emelkedő 305 méter magas Vela Glava csúcsán állt. A Vela Glava a térség domináns magaslati pontja, ahonnan be lehetett látni a Makarskai riviérát, Hvar szigetének nagy részét, a Pelješac-félszigetet és Korčula szigetét. Zastražišće magyarul annyit jelent, hogy őrhely alatti hely. A vela Glava csúcsán már az ókorban illír erődítmény állt. A második tornyot az Angelini család építette, hogy a váratlan kalóztámadásokat előre lehessen jelezni. A 15. századtól szigettel együtt a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott. Plébániatemplomát 1579-ben említik. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 219, 1910-ben 628 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. A 20. század közepétől lakói a szőlőtermesztés mellett a levendula termesztésére tértek át. 1991-tól a független Horvátország része. 2011-ben 177 lakosa volt. A településnek több étterme, valamint iskolája, postája, temploma, temetője van.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
219 493 497 481 520 628 625 638 597 618 564 421 328 300 230 177

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Miklós tiszteletére szentelt plébániatemploma mai formájában a 19. században épült, egy kis dombon áll. A templomot már 1579-ben említi írásos forrás.
  • Szent Borbála tiszteletére szentelt templomát a 15. században építették, 1621-ben megújították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Zastražišće című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.