Brštanovo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Brštanovo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségKlissza
Jogállás falu
Irányítószám 21 202
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség286 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság409 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Brštanovo (Horvátország)
Brštanovo
Brštanovo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 39′ 40″, k. h. 16° 25′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 39′ 40″, k. h. 16° 25′ 00″

Brštanovo falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Klisszához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 17, közúton 30 km-re északra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 18 km-re északnyugatra, a Kozjak-hegységtől északra, a Moseć-hegység déli lejtőin, a dalmát Zagora területén fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1720 körül alapították, amikor a ramai ferences atyák a török megszállás alatt álló Boszniából és Hercegovinából hozott új keresztény lakossággal telepítették be ezt a vidéket. Szolgálatát hosszú ideig a sinji kolostor ferences szerzetesei látták el. Anyakönyveit 1731 óta vezették, de egy a plébánia épületében dúlt tűzvészben valamennyi elégett.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 401, 1910-ben 629 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 286 fő volt. A településen területi alapiskola működik.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
401 444 466 532 640 629 799 744 730 687 659 571 526 404 354 286

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1872-ben épült a régi templom helyén, amely a 18. század közepéig Szent Györgynek volt szentelve. A II. világháború idején súlyosan megsérült, de a háború után restaurálták. Homlokzatára 1959-ben építették a harangtornyot a két haranggal. Nemrégiben tornyát kőlapokkal, kupoláját rézlemezekkel burkolták. A tarka márványból épített főoltáron Szűz Mária új szobra áll. A diadalívnél két kisebb márványoltár található, Szent György és a Szent Kereszt tiszteletére szentelve. A hajóban található Szent Rókus oltár Harold Bilinić spliti építész műhelyében készült. A 20 század végén teljesen megújították. Klímaberendezést és külső megvilágítást kapott. A templom körül temető található.[2]
  • A plébániaház melletti Szent Jeromos kápolna 1924-ben épült, 1978-ban felújították, ma hittan teremként szolgál.[2]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]