Ljut

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ljut
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségTrilj
Jogállás falu
Irányítószám 21245
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség5 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság793 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ljut (Horvátország)
Ljut
Ljut
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 38′ 15″, k. h. 16° 51′ 50″Koordináták: é. sz. 43° 38′ 15″, k. h. 16° 51′ 50″

Ljut falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Triljhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 37, közúton 63 km-re északkeletre, Sinjtől légvonalban 19, közúton 34 km-re délkeletre, községközpontjától 22 km-re keletre a dalmát Zagora területén, a Kamešnica-hegység karsztos lejtőjén, a bosnyák határ közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

A Ljut környékén magasan fekvő hegyvidéki területen már az ókorban letelepedtek az illír pásztorok. Az illírek egyik ősi várának maradványai ma is látszanak a szomszédos Voštane felett. A vidék a középkorban is lakott maradt, erről mesélnek a voštanei középkori sírkövek. A török 1513 körül szállta meg e területet. Az 1699-es karlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békét követően 1718-ban történt meg, mely az új határt a Kamešnica-hegységnél húzta meg. A Kamešnica környéki falvakat a velencei uralom első éveiben telepítették be Hercegovinából érkezett keresztény lakossággal. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1849-ben érseki rendelettel megalapították a vodšanei plébániát, melyhez a szomszédos Rožét és a mai Ljut területét is hozzá csatolták. A 19. században Voštanén fel is épült a plébániaház. A településnek 1880-ban 11, 1910-ben 251 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. Az 1960-as évektől lakossága tömegesen vándorolt ki, a megmaradt idős emberek pedig idővel kihaltak. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek mindössze 5 állandó lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 11 46 82 251 0 0 145 192 212 168 33 25 10 5

(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Voštanéhoz számították.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]