Žena Glava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Žena Glava
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségKomiža
Jogállás falu
Irányítószám 21483
Körzethívószám (+385) 021
Népesség
Teljes népesség46 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság249 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Žena Glava (Horvátország)
Žena Glava
Žena Glava
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 02′ 00″, k. h. 16° 08′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 02′ 00″, k. h. 16° 08′ 30″

Žena Glava falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében, Vis szigetén. Közigazgatásilag Komižához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 58 km-re délnyugatra, Komiža városától légvonalban 4, közúton 9 km-re délkeletre, a sziget legmagasabb pontja, a Hum-hegy alatt egy domboldalon fekszik. Komižáról Vis irányában haladva a harmadik útba eső település. A falucsoport többi tagja még Borovik, Podhumlje, Podšpilje és Duboka. Egykor hozzá tartozott a szomszédos Dračevo Polje is az azonos nevű faluval, mely ma már Vis városához tartozik. Ma az egész területre a Gornje Polje, illetve a Komiško Polje elnevezést használják.

Története[szerkesztés]

Žena Glava nevére két magyarázat is közszájon forog. Az egyik szerint a település neve eredetileg Žedna Glava (szomjas fő) volt, mely e terület szárazságára utalt. A másik magyarázat szerint a múltban a település elöljárója nő volt és ez alapján nevezték el. Területe már az újkőkorban lakott volt, ezt bizonyítja a közeli Lokva nevű lelőhely, amelyet a kőkorszaki ember agyag kitermelésére használt. Kopacinán illír halomsírok, Borovikon pedig velencei erődítmény maradványai találhatók. A település valószínűleg a 17. században keletkezett, amikor a sziget a Velencei Köztársaság uralma alá tartozott. Lakói főként állattartással foglalkoztak, melyhez Vela Polján és a Krušovicán található két, forrás nélküli vízgyűjtő tavacska adta a vizet. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1805-ben a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de 1811-ben a tengeri fölényben levő angolok elvették a franciáktól. Napóleon végső veresége után újra az osztrákoké lett. A 19. század végére a lakosság az állattartás helyett a szőlőtermesztéssel és a halászattal kezdett foglalkozni.

A településnek 1880-ban 150, 1910-ben 254 lakosa volt. 1918-ban elfoglalták az olasz csapatok, az olasz uralom 1921-ig tartott. Ezután az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. A jugoszláv időszak sziget gazdasági stagnálásának időszaka volt, a lakosság száma töredékére esett vissza. 1991-től a független Horvátország része, de 1992-ig a JNA katonái állomásoztak a szigeten. A jugoszláv katonák csak 1992 május 30-án hagyták el végleg a szigetet, helyükre horvát csapatok érkeztek. Fellendült a turizmus és 1993-ban újra megalakult az önálló Komiža község. 2001-ben a Komiško Polje területén 129 ember élt, többségük idősebb volt 65 évesnél. A II. világháború előtt még több mint 700 lakos élt itt, akik főként szőlő és olajbogyó termesztéssel foglalkoztak. Ezután azonban nagy kivándorlási hullám indult meg Észak-Amerika és Ausztrália felé. 2011-ben a településnek 46 állandó lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 150 165 227 254 0 267 240 256 215 120 76 70 54 46

(1857-ben, 1869-ben és 1921-ben lakosságát Komižához számították.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Podšpilje – képes ismertető (horvátul)

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Podšpilje című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.