Gornje Selo (Šolta)
| Gornje Selo | |
 | |
| Gornje Selo látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Šolta |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 432 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 262 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 144 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 21′ 11″, k. h. 16° 20′ 29″43.353050°N 16.341347°EKoordináták: é. sz. 43° 21′ 11″, k. h. 16° 20′ 29″43.353050°N 16.341347°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gornje Selo témájú médiaállományokat. | |
Gornje Selo falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Šoltához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől 18 km-re délnyugatra, Trogirtól 19 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re délkeletre, Dalmácia középső részén, Šolta szigetének keleti felén, a Gornje polje alatt fekszik. Rajta is áthalad a szigetet átszelő aszfaltozott főút. Autóbusz forgalom köti össze Stomorska, Nečujam, Grohote, Srednje Selo, Donje Selo, Maslinica és Rogač településekkel, ahol Šolta kompkikötője található. A faluból makadám utakon kerékpáron vagy gyalog juthatunk el környező öblökbe.
Története
[szerkesztés]Az első ismert itt lakó nép az illírek voltak, akik elsősorban a magaslatokat alakították ki lakóhelyül. Erődített településük volt a falutól északkeletre emelkedő Vela Straža nevű magaslaton is. A legenda szerint a nyugatra fekvő Senjska-öböl felett állt az egyik híres illír uralkodó Teuta királyné palotája.[2] Római alapfalak találhatók Gornje Selo közelében Starinén és Ježán, ahol ókori temető is előkerült. A falu temetőjében római szarkofág maradványai találhatók. A középkori település a késő ókori falutól délre, stratégiailag kedvező helyen, az itt élő egyes nemzetségek házcsoportjaiból alakult ki, melyek közül a legjelentősebbek Garbinovi, Jakovčevića és Škrabanića dvori. Első írásos említése 1445-ben történt „Villa superior” alakban.[3] 1418-tól velencei fennhatóság alatt állt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falu templomát a helyi születésű gazdag kereskedő Marin Bavčević építtette 1857-ben. Bavčević sokáig élt Tuniszban, majd Törökországban gazdagodott meg és ott is temették el a konstantinápolyi Szűz Mária templomban. A faluban azt mesélik, hogy jótevőjük eredetileg sokkal nagyobb templomot akart építtetni, de az építők eltértek a tervtől és amikor Bavčević megérkezett a nyitóünnepségre azt meg sem várva eltávozott és ezután már soha többé nem tért vissza.[3] A falunak 1857-ben 356, 1910-ben 725 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A délszláv háború során 1991. november 14 és 15 között a jugoszláv haditengerészet hajói ezt a települést is támadták. Az ágyútűzben találat érte a plébániatemplomot is. Lakossága 2011-ben 238 fő volt, akik a turizmus mellett főként mezőgazdaságból (szőlő, olíva, füge, mandula) éltek. A faluban bolt és vendéglátó egység működik.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 356 | 517 | 491 | 592 | 715 | 725 | 809 | 641 | 629 | 578 | 437 | 349 | 252 | 252 | 217 | 238 |
(1869-ben Stomorska adataival együtt.)
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu központjában áll az 1857 és 1859 között épített Keresztelő Szent János plébániatemplom. Mellette áll a Keresztelő Szent János testvériség háza.
- A stomorskai út mellett két fogadalmi kápolna áll, az egyiket a Bavčević család építtette.
- A falutól északkeletre emelkedő 237 méter magas Vela Stražán illír erődített település és őrtorony maradványai,[6] valamint kereszt és kilátó található. Ez a sziget legmagasabb pontja.
- Az 1216-ban alapított Szűz Mária bencés kolostor romjain építették fel 1776-ban a Stomorijai Miasszonyunk templomot.[7] A kolostort az 1260 és 1452 közötti dokumentumok említik. A templom a Šolta-sziget legmagasabb csúcsa, a Vela Straža alatt található. A régi bencés templomból fennmaradt a román stílusú apszis, míg a szentély gótikus stílusú. A legújabb rész, a templomhajó barokk stílusban épült. A templom mai megjelenését a 18. század végén nyerte el. Az oltáron egy régi festmény a Szűzanyáról gyermekkel, tempera a fán, egy helyi mester munkája a 15-16. századból. A templom körül temető található. A faluból a templomhoz vezető út mellett keresztek találhatók.
- Ókori szarkofág a falu temetőjében.
- Ókori kéttornyú erődítmény maradványai a Vela Straža alatti Starinén.
- Ókori sírok Ježán.
- Ókori mészégető maradványai Pod Gajon
- A faluban a népi építészet több jellegzetes példája található.
- Az elesett hősök emlékműve.
Galéria
[szerkesztés]
A Keresztelő Szent János templom.
Látkép a település nyugati részével.
Régi kőházak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Visitsolta.hr:Povijesni razvoj Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- 1 2 Visitsolta.hr:Gornje Selo[halott link] (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5802.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6931.
További információk
[szerkesztés]- Šolta község hivatalos oldala (horvátul)
- A község turisztikai irodájának honlapja[halott link] (horvátul)
- Hrvatska enciklopedija – Gornje Selo (horvátul)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gornje Selo (Šolta) című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
