Kaštel Sućurac
| Kaštel Sućurac | |
 | |
| A 15. századi püspöki palota | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Kaštela |
| Jogállás | városrész |
| Irányítószám | 21 212 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 6544 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 10 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 33′ 00″, k. h. 16° 25′ 34″Koordináták: é. sz. 43° 33′ 00″, k. h. 16° 25′ 34″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kaštel Sućurac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kaštel Sućurac (olaszul: Castel San Giorgio) Kaštela városrésze, egykor a hét településből álló Kaštela község legkeletebbi települése Horvátországban Split-Dalmácia megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől légvonalban 4, közúton 12 km-re északra, Trogirtól 16 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, a Kaštelai-öbölben, Trogir és Split városa között fekszik. Fő forgalmi ütőere a ma Franjo Tuđman egykori horvát elnök nevét viselő régi kaštelai főút, mely tulajdonképpen a Marmont marsall idejében épített spliti főút egy szakasza.
Története[szerkesztés]
A település nevét védőszentjéről Szent Györgyről kapta, akinek szentelt temploma a Kozjak-hegység lejtőjén a középkori Putalj település felett állt. Sućurac várát 1392-ben építtette Andrea Benzi (Gualdo) spliti érsek putalji jobbágyaival itteni birtokainak védelmére. Később a fokozódó török veszély hatására Putalj lakói is a vár mellé települtek. 1488-ban Averaldo érsek a várhoz építette hozzá új nyári rezidenciáját, mely 1509-re nyerte el végleges formáját. Ekörül az erődített várkastély körül alakult ki a település régi központja. Más településtől eltérően itt a várkastély déli oldalán tér alakult ki. Ma itt található a "Podvorje" nevű kiállítótér, ahol a Putalj területén talált régészeti leleteket őrzik. A régi 17. századi plébániatemplomból mára csak a harangtorony maradt, mivel többi része 1943-ban egy szövetséges bombázás során megsemmisült. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. A francia uralom idejére esik a Trogirt Kaštelán keresztül Split városával összekötő főút építése. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A városnak 1857-ben 896, 1910-ben 1581 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. 1943. december 5-én délután 15 óra 5 perckor 36 darab B-25-ös angol-amerikai bombázó támadást intézett a település ellen. A támadásnak 97 halálos áldozata volt, akik közül 65-en a plébániatemplomban vesztették életüket, ahol Ante Rubignoni plébános éppen szentmisét mondott. Az akkor mintegy 2200 lakosú település 38 háza teljesen megsemmisült, 50 további pedig súlyos károkat szenvedett. A háborús támadásokat kivizsgáló amerikai bizottság később a Pentagon archívumát tanulmányozva arra a következtetésre jutott, hogy a Kaštel Sućurac elleni támadás valószínűleg tévedésből történt, de a teljes igazság a mai napig sem ismert. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. Fejlődött az ipar és a mezőgazdaság, mely sok betelepülőt vonzott. 1986-ban megalakult Kaštela község, majd a független horvát állam létrejötte után Kaštela városi rangot kapott és Kaštel Sućurac önálló településből a város része lett. Lakossága 2011-ben 6829 fő volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 896 | 1.130 | 1.239 | 1.427 | 1.584 | 1.581 | 1.860 | 2.436 | 2.831 | 2.979 | 3.961 | 5.320 | 5.493 | 5.825 | 6.236 | 6.829 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A település új Szent György plébániatemplomának kincstárában őrzik Trpimir horvát fejedelem 851. március 4-én Bijaćin kelt adománylevelét. Rajta kívül régi faragott kövek, a régi plébániatemplom barokk szobrainak egy része, több ezüstből és aranyból készített liturgikus tárgy található itt. A templomot 1937-ben kezdték építeni és végül 1958. augusztus 3-án szentelték fel. A latin kereszt alaprajzú templom fehér faragott kövekből épült. Hosszúsága 38 méter, szélessége a kereszt szárainál 21 méter, egyébként 16 méter. Harangtornyának magassága 27 méter.
- A településtől északra áll a Doci Miasszonyunk tiszteletére szentelt régi plébániatemploma, mely ma inkább Gospa na Hladi, azaz Hladi Miasszonyunk néven ismert. Régen a Selo nevű település plébániatemploma volt. A fennmaradt írásos adatok szerint a mai sućuraci temetőben álló templomot 1393-ban építették. A török hódítás következtében közel került hozzá a török határ és a betörő török portyázók többször is megrongálták. Az 1603-as egyházlátogatás során Augustin Priuli leírja, hogy a helyiek nem engedtek a templomra ajtót tenni, hogy így bezárva megakadályozzák, hogy a törökök bemenjenek. Ebben az időben a templomnak több oltára is volt. A Boldogasszony képe 14. vagy a 15. században készült, egy a krétai-itáliai iskolához tartozó mester munkája. A szentély falát a hívek fogadalmi ajándékai díszítették. Flaminio Cornaro a 18. századi krónikás 1761-ben a Sućuraci boldogasszony itteni szentélyéről ír, mely az egyik leghíresebb Mária-búcsújáróhely a Velencei Köztársaság területén. 1775-ben VI. Piusz pápa bullájával hivatalosan is búcsújáróhellyé lett. Búcsúját Nagyboldogasszony és Szent Rókus ünnepén tartják. A szentélyben ma is meglevő kegyképnél azóta is számos csoda történt.
- A település 1691-ben épített régi Szent György plébániatemplomából mára csak a harangtorony maradt fenn. A templomot 1943. december 5-én bombázta le a szövetséges légierő. Az áldozatok emléktáblája a harangtorony falán található. Emlékükre minden év december 5-én szentmisét tartanak, majd a hívek körmenetben vonulnak az emléktáblához.
- Szintén északra, a Kozjak-hegy lejtőjén található a Mislav fejedelem által alapított 9. századi kora román Szent György templom. 1927-ben újjáépítették. Az eredeti templomból fennmaradt néhány növényi ornamentikával díszített faragott kőtöredék. A templom körül végzett régészeti feltárások során római és történelem előtti leletek is kerültek elő.
- A Kozjak-hegység Veli vraj nevű csúcsa közelében 779 méter magasságban található a 14. századi kis Szent Lukács templom, melyet 1397-ben említenek először. A templomot a török hódítás idején lerombolták, 1994-ben újjáépítették. Ekkor helyezték el apszisában a Szent Lukács evangélistát ábrázoló domborművet. A templom körül ősi temető sírkövei találhatók.
- A Gornja Krtina régészeti lelőhely a település határának nyugati részén található, kissé északra az adriai autópályától. Területe bővelkedik az ősi kerámiákkal teli kőhalmokban, és figyelembe véve a környék többi leletét már régóta feltételezték egy római villa létezését. A legújabb épületek építése során megtalálták az ősi falak alapjait is. Szintén jelentősek a véletlenszerűen talált leletek, mint a nimfáknak szentelt római oltár és a 6. századi oltártöredék, amely egy ókeresztény szakrális épület létezését feltételezi.[4]
- Jelentős régészeti övezet Barbarinac szigete[5] szikláival és a környező víz alatti világgal, az ókortól a késő középkorig tartó leletek folytonosságával. A sziget a Kaštela-öböl szélső keleti részén helyezkedik el, közvetlenül a saloniti kikötő bejárata előtt, így feltételezhető, hogy az ókorban a saloniti kikötői infrastruktúra része lehetett. 1525-ben Ivan Molin a Split körüli területek leírásában a Kuparić család kastélyát említi Skradinik vagy Otočac (Isoletta) szigetén, amely Barbarinac szigetének akkori neve volt. Azt is írja, hogy ez a kastély védelmet nyújtott a török betörések ellen a mai Kaštel Sućurac, az akkori Smoljevac gazdái számára. Ma a szigeten, a kiépített part kivételével, nincsenek látható maradványai az említett épületeknek. A sziget légi felvételei érdekes, ősi és középkori épületstruktúrákat mutatnak a sziget melletti tengerfenéken, amelyeket régészetileg még nem tártak fel.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kaštela című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kaštel Sućurac című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3254.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-5502.
További információk[szerkesztés]
- Kaštela község hivatalos oldala (horvátul)
- Kaštela turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A város információs portálja (horvátul)
- A sućuraci plébánia honlapja (horvátul)
- Kaštela – turistainformációk (horvátul)(angolul)(németül)
- Kaštel Sućurac – képes ismertető Archiválva 2015. március 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)(angolul)(franciául)
- A régi kegytemplom a horvát kulturális tanács portálján (horvátul)
