Dobrinče

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dobrinče
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségLovreć
Jogállás falu
Irányítószám 21263
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség174 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság564 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dobrinče (Horvátország)
Dobrinče
Dobrinče
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 25′ 30″, k. h. 17° 04′ 50″Koordináták: é. sz. 43° 25′ 30″, k. h. 17° 04′ 50″
Dobrinče weboldala

Dobrinče falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Lovrećhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 52, közúton 76 km-re keletre, Makarskától légvonalban 15, közúton 28 km-re északra, községközpontjától 15 km-re délkeletre a dalmát Zagora területén, a történelmi Imotska krajina délnyugati részén, egy hegyek által határolt fennsíkon fekszik. Északról a Vilinjak és Rašeljka, keletről a Kosmatovica, délről a Veliki Režanj és a Mala Orljača, nyugatról a Gornji Granići feletti Glavica és a Čagalj és Piljak közötti Malo Brdo nevű magaslatok határolják.

Története[szerkesztés]

A település neve személynévi eredetű, mely a jó jelentésű „Dobro” névből származik. Ennek régies nominatív többes száma a Dobrinče, melyet gyakran Dobrinči alakban is írtak. Dobrinče területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A vaskorban már az illírek egyik törzse a dalmaták lakták ezt a vidéket. Jelenlétükről számos halomsír, köztük a Granići Gornjin található sírkövek, kerámiatöredékek és emberi maradványok tanúskodnak. A rómaiak a 10 körül szállták meg ezt a vidéket, de maradandó nyomot nem hagytak maguk után. A mai horvátok ősei a 7. században érkeztek ide, de a korai horvát állam területébe csak a 10. században tagozódott be a vidék Imota zsupánság részeként. A Horvát Királyság uralma kétszáz évig tartott, ezután a többi horvát területtel együtt a 12. század elején a magyar királyok fennhatósága alá került. A 14. században területe a nagy kiterjedésű radobiljai plébániához tartozott. Miután 1409-ben Nápolyi László a horvátok által elismert horvát-magyar királyként százezer aranydukátért eladta, 1420-ra egész Dalmácia a Velencei Köztársaság uralma alá került. 1463-ban a török meghódította a szomszédos Boszniát, majd 1477-re ez a terület is az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került. Ennek bizonyítéka az 1477-es török defter, melyben a mai Imotska krajina települései is szerepelnek. Ekkoriban ez a terület még gyéren lakott volt és többségben pásztoremberek lakták. Az 1699-es karlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békével 1718-ban történt meg. Első írásos említése 1725-ben a velencei összeírásban történt, addig területét Zagvozdhoz számították. Dobrinče szerepel a velenceiek által készített 1726-os kataszteri térképen is. 1733-ban a zagvozdi plébániához tartozó települések között Dobrimčét is megemlítik. 1730 és 1733 között pestisjárvány pusztított a településen. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1834-ben megalapították a szomszédos Medov Dolac plébániáját, ahová Dobrinčét is hozzá csatolták. A településnek 1857-ben 154, 1910-ben 369 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Iskoláját 1934-ben nyitották meg egy magánházban ahol egyúttal a tanító lakása is volt. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. A lakosság elvándorlása az 1960-as évektől vette kezdetét. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1990-es évek óta lakossága rohamosan csökkent. 2011-ben a településnek 174 lakosa volt, akik a medov dolaci plébániához tartoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
154 0 205 271 322 369 0 413 356 381 373 404 264 309 208 174

(1869-ben és 1921-ben lakosságát Medov Dolachoz számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent István vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1899-ben épült jelentéktelen kis templomként, de Dobrinča lakói nemsokára elhatározták, hogy nagyobbat építenek helyette. Ez végül 1977-ben sikerült, amikor a metkovići Toma Noglica tervei szerint felépült zs új templom. Az építés előtt a régi templomot lebontották. A templom hosszúsága 13. szélessége 7 méter, harangtornya 20 méter magas.
  • Gornji Granići nevű településrészén számos díszített és díszítés nélküli kora középkori sírkő található.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Lovreć község hivatalos oldala (horvátul)