Krušvar

Krušvar
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Dicmo
Jogállás	falu
Irányítószám	21232
Körzethívószám	(+385) 21
Népesség
Teljes népesség	457 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	393 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 36′ 33″, k. h. 16° 38′ 47″43.6092107, 16.6462916
Sablon Wikidata Segítség

Krušvar falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Dicmo községhez tartozik.

Fekvése

Splittől légvonalban 20, közúton 26 km-re északkeletre, Sinjtől 17 km-re délre, községközpontjától 7 km-re délkeletre, a dalmát Zagora területén fekszik.

Története

A török korban ez a terület a szpáhik tímárbirtokához tartozott és az Aržano nevet viselte. A moreiai háború után az 1699-es karlócai béke a területet a Velencei Köztársaságnak adta, mely néhány évvel korábban már elfoglalta azt. A háború után egy csekély népesség kivételével az egész terület pusztasággá vált. A 18. század elején a hercegovinai duvnoi mező vidékéről új lakosságot telepítettek be. Az új keresztény lakosság egészen 1752-ig az egységes dicmoi plébániához tartozott. Amikor 1709-ben Cupilli érsek meglátogatta a plébániát Krušvarra is ellátogatott, ahol az itteni bandérium vezére Anton Bilandžić harambasa fogadta és arra kérte, hogy az itteni temető területén engedélyezze egy templom felépítését, mivel a dicmoi Szent Jakab-plébániatemplom nagyon távol esett. Emiatt a halottakért celebrált misét sokszor a szabad ég alatt kellett mondani. Az érsek azzal feltétellel adta meg az engedélyt, hogy a templom a dicmoi plébánia filiája lesz. Az érsek következő, 1718-as egyházlátogatásakor már állt az új Keresztelő Szent János-templom. 1752-ben megalapították a dicmo gornjei plébániát, melynek székhelye Krušvar lett. Az új plébánia szolgálatát 1858-ig a ferences atyák végezték. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 548, 1910-ben 744 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része lett, de lakói a partizánok oldalán harcoltak. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 490 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
548	597	553	667	762	744	769	832	793	822	841	750	685	476	481	490

Nevezetességei

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a temetőben áll. A mai templom a 18. század elején épített régi templom helyén épült 1752-ben helyi faragott kövekből. Hosszúsága tizenhat, szélessége hat és fél méter, magassága öt méter. Egyhajós épület négyszögletes apszissal. A homlokzat feletti harangtoronyban három harang található. Az apszis oldalfalain szűk, félköríves ablakok láthatók ugyanilyen, de nagyobb ablakok találhatók a hajó oldalfalain. A templomot 1980-ban teljesen felújították. Ennek során új tetőfedést kapott, kicserélték a régi, nedves belső vakolatot, új kórust építettek, új padokat helyeztek el, kívül pedig a kőtömböket cementtel öntötték ki. A homlokzaton a bejárat mellett két szűk ablak, felette pedig Keresztelő Szent János fehér kőből faragott domborműve látható. A harangtorony alatt kis rozetta található. A felújításig a templomnak két oltára volt. A főoltár Keresztelő Szent Jánosnak, a márvány mellékoltár Szűz Máriának volt szentelve rajta a Boldogasszony szobrával. A felújítást követően a templom egy új szembemiséző oltárt és a Szűz Mária oltárral szemben egy új Jézus Szíve oltárt kapott.

Források

• Dicmo község hivatalos oldala (horvátul)
• A split-makarskai érsekség honlapja Archiválva 2016. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)