Mirca
| Mirca | |
.jpg) | |
| A Sarlós boldogasszony templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Supetar |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21400 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 401 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 51,12 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 43 m |
| Terület | 6,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 23′ 00″, k. h. 16° 31′ 20″Koordináták: é. sz. 43° 23′ 00″, k. h. 16° 31′ 20″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mirca témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mirca falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Supetarhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől 16 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re nyugatra, Brač sziget északi oldalán, a Supetarról Sutivanra vezető út mentén fekszik. Főbb településrészei Donji Dvori, Pod Lokvu, Glavica, Zamire, Pod Murva (a régi tér), Pod Šipak és Mola Bonda.
Története[szerkesztés]
Az itt előkerült régészeti leletek alapján megállapítható, hogy település helyén már az ókorban villagazdaságok álltak, melyek romjait később a település lakóházaiba építették be. Valószínűleg az itt talált épületromokról származik Mirca neve is, amely a latin murus főnévből származik és mely falat jelent. A korabeli források szerint középkorban Miracnak nevezték, mely elnevezés a helyiek körében a mai napig fennmaradt. A helyi lakosság ugyanis a nevet a szláv „mir” (béke) szóval hozta összefüggésbe. Alapítói Donji Humacról és Sutivanról érkezett családok voltak. A középkorban a településnek csak a déli, a tengertől távolabb eső része fejlődött ki. Ennek az volt az oka, hogy a tengerparthoz közeli települések gyakran voltak kitéve a kalózok támadásainak. A település parti része csak a 16. században kezdett kialakulni. G. Giustinian velencei hivatalnok írja 1553-ban, hogy a Brač-sziget települései a sziget belsejében vannak, de már hét öbölben lakóházak is találhatók. 1579-ben a Bertičević és Brković családok kis templomot építettek, melyet a Sarlós boldogasszony tiszteletére szenteltek fel, de a nép csak Gospa Miračkának, azaz a béke úrnőjének nevezte. Ekkor már tizenöt lakóház állt a településen mintegy hetven lakossal. 1614-ben Mirca már önálló káplánt kapott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. Mirca 1825-ben lett önálló plébánia, addig Sutivanhoz tartozott. Első plébánosa a donji humaci Tito Laurić atya volt. A Sarlós boldogasszony templomot 1841-ben építették. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1942. június 26-án éjjel egy partizánegység hatolt be a településre, ahol az ismert usztasa vezetőt Jerka Kiriginát megölték, a papot pedig súlyosan megsebesítették. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben a településnek 321 lakosa volt.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 391 | 479 | 462 | 463 | 485 | 493 | 0 | 464 | 443 | 475 | 415 | 340 | 300 | 298 | 306 | 321 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Sarlós boldogasszony plébániatemplomot 1841-ben építették, 1858-ban pedig amint az a homlokzaton látható latin nyelvű feliratból is kitűnik bővítették. Ugyanebben az évben építették a harangtornyot is. A bejárat felett a „Domus mea, domus orations” (az én házam az imádság háza) felirat olvasható. A templomnak két márvány, és három, fából faragott oltára van. Az oltárképek közül ki kell emelni Felix Tironi 1783-ban festett Piétáját. A templomon kívül a településen még egy egész sor kis kápolna található, melyekben képek, szobrok vannak elhelyezve.
- A temetőben áll az 1931-ben épített Szent Teréz kápolna, melynek oltárképe a helyi naiv művész Pavo Gospodnetić alkotása.
- A tengerpart közelében kis múzeumot rendeztek be, melyben az olívaolaj előállításának folyamatát mutatják be.
Gazdaság[szerkesztés]
A település lakóinak fő megélhetési forrása a turizmus. Mircának strandja, kis halászkikötője is van. A supetari kompkikötőtől mindössze néhány kilométerre található, így könnyen megközelíthető. Ezért gyakran keresik fel a turisták. Tervezik egy jachtkikötő építését is. A lakosság egy része olívatermeléssel, földműveléssel és állattartással is foglalkozik.
Kultúra[szerkesztés]
- Donji dvori településrészen augusztus első szombatján immár 18 éve rendezik meg a hagyományos művészeti kiállítást, ahol a képek mellett pecsenyesütést, jó borokat és dalmát dalokat is élvezhet a közönség.
- A település ünnepnapja védőszentjének ünnepe július másodika, a Béke királynőjének ünnepe.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Supetar város hivatalos oldala (horvátul)
- Supetar turisztikai irodájának honlapja (horvátul)(angolul)
- A Brač-sziget turisztikai honlapja (horvátul)
