Pitve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pitve
Pitve látképe
Pitve látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségJelsa
Jogállás falu
Irányítószám 21465
Körzethívószám (+385) 021
Népesség
Teljes népesség69 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pitve (Horvátország)
Pitve
Pitve
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 09′ 00″, k. h. 16° 40′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 09′ 00″, k. h. 16° 40′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pitve témájú médiaállományokat.

Pitve falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől 43 km-re délkeletre, Jelsától 2 km-re délnyugatra, a Hvar sziget középső részén, a Vratnik-hegyszoros bejáratánál, a Samotorac-hegy alatt, a Jelsa feletti lankás domboldalon fekszik. Szőlő- és olajfaültetvények övezik. Közúti összeköttetése van Jelsa és Vrisnik felé, míg a sziget déli partján fekvő Zavalával az 1500 méter hosszú Pitve-alagút köti össze. Településrészei Gornjih- (starih) és Donjih- (novih) Pitava.

Története[szerkesztés]

Pitve a sziget egyik legősibb települése. Két településrésze, két különböző korban keletkezett. A régebbi településrész Gornjih Pitava már az ókorban is létezett. Az ősi illír település „Pityeia” állt a helyén, felette a Samotorac-hegyen pedig illír vár állt. Maga a hegy neve is az illír „samo tor” (magas vár) szavakból tevődik össze, míg a hegy lejtőjének a neve Kaštil, mind arra utal, hogy itt egykor védelmi rendeltetésű objektum volt. Pitve a középkorban is végig lakott település maradt, kikötőjeként alapították meg a 14. században a mai községközpontot Jelsát is. A település 1420-ra a velencei Köztársaság uralma alá került. Újabb településrésze Donjih Pitava csak a 15. században keletkezett és a 19. századig Ostrvica volt a neve, melyet az ide menekült lakosság hasonló nevű régi települése után kapott. Lakói ugyanis a Duboković család egyik tagjának vezetésével azután menekültek a szárazföldről a szigetre, hogy Bosznia 1463-ban török megszállás alá került. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 350, 1910-ben 573 lakosa volt. A település 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben 69 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
350 446 435 501 569 573 756 579 419 315 264 191 146 112 81 69

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt temploma 1877-ben épült a két településrész közötti magaslatra. A helyén már a 15. században is állt templom és valószínűleg már a régmúlt időktől fogva szakrális helynek számított. Egyhajós épület, négyszögletes apszissal, homlokzata felett piramisban végződő karcsú harangtoronnyal, melyet a harangok szintjén biforámás ablakok díszítenek. A templom előtt fennmaradt egy a római kor idéző kétarcú Janus-fej.
  • Szent Rókus tiszteletére szentelt temploma egyhajós épület, homlokzata felett pengefalú harangtoronnyal, benne egy haranggal. Homlokzatán a bejárat két oldalán két nagyméretű hosszúkás félköríves ablak, a bejárat felett körablak látható.
  • Az egykori iskolaépültben ma borászati kiállítás tekinthető meg.
  • Gornjih Pitaváról kitűnő kilátás nyílik a sziget környező részeire, a Brač-szigetre, a Hvari-csatornára, Jelsa, Vrboska környékére, valamint Bikovora és a makarskai tengermellékre.

Kultúra[szerkesztés]

  • Pitve hagyományos kulturális és vallási eseménye a „Za kiržen” nevű éjszakai körmenet, melyre nagycsütörtökön kerül sor. Az esemény tulajdonképpen hat körmenet, melyet a sziget középső részének hat plébániatemplomból egyidejűleg indítanak este 10 és reggel 7 óra között. A körmenetek reggelre a kiindulási helyükre térnek vissza. Az éjszakai körmeneten a hívek mintegy 25 km-t tesznek meg csöndben meditálva és imádkozva. Az eseményen Vrbanj, Vrboska, Jelsa, Pitve, Vrisnik és Svirče plébániái vesznek részt. 2010-ben az UNESCO felvette a világ kulturális örökségének listájára.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]