Neorić
| Neorić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Muć |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21247 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 819 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 460 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 40′ 33″, k. h. 16° 31′ 23″Koordináták: é. sz. 43° 40′ 33″, k. h. 16° 31′ 23″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Neorić falu Muć községben Horvátországban Split-Dalmácia megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Split központjától légvonalban 19, közúton 31 km-re északra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re délkeletre, a Dalmát Zagora központi részén fekszik. Délről a Moseć-, északról a Svilaja-, keletről a Visočnica-, nyugatról pedig a Plišivica-hegység határolja. A településen átfolyik a Sutina-patak, mely később a Cetinába torkollik. Határának nyugati részét a hosszúkás és termékeny talajú Mući mező képezi, melyet a Čikola-folyóba torkolló a Vrba-patak vize öntöz.
Története[szerkesztés]
A település neve az azonos nevű horvát nemzetség nevéből származik. Középkori írásos források a nemzetség több tagját is megnevezik. Így 1203 után említik Orša Neorićot, 1270 körül Koren és Bogdan Neorićot, majd később Marin, Jurša és Cipronja Neorićot is.[2] A nemzetség lakóhelye volt a falu feletti magaslaton emelt Neorić vára, melynek jelentősége a török veszély fokozódásával nőtt meg. 1537-ben elesett a közeli Klissza vára és ezután Neorić sem tarthatta sokáig magát. 1538-ban ez a vár is török kézre került. Ezután a nemzetség több tagja a török ellen kemény harcot folytató uszkókokhoz csatlakozott. 1540-ben Zenggben említik például Juraj Neorićot.[2] A 150 évig tartó török uralom után a ferencesek Boszniából és Hercegovinából telepítettek be új lakosságot. Önálló plébániáját 1713-ban alapították. 1718-ban a mući területen végzett egyházlátogatása során Cupilli érsek Muć település után Neorićot is megemlíti, mely abban az időben Podneorić néven volt ismert.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 587, 1910-ben 837 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Lakossága 2011-ben 883 fő volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 587 | 623 | 667 | 703 | 731 | 837 | 837 | 990 | 937 | 950 | 834 | 1.028 | 920 | 893 | 871 | 883 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1897-ben építették. Kőből épített egyhajós épület, Homlokzatának közepén nagyméretű rózsaablakkal, oromzatán keskeny harangtoronnyal, melyben egy harang található. Építésének századik évfordulója alkalmából kívül-belül felújították.[2]
- Közelében a temetőben áll a település régi, azonos titulusú plébániatemploma, melyet 1701-ben építettek. 2001-ben ünnepelték fennállásának háromszázadik évfordulóját, mely alkalomból megújították.[2]
- Neorić középkori várának maradványai a falu feletti magaslaton.
Oktatás[szerkesztés]
A településnek 1934-ig nem volt iskolája, néhány itteni gyermek a gornji mući iskolába járt. A nagy távolság miatt a helyi lakosok már régóta szorgalmazták egy új iskolaépület felépítését. Az építés 1928-ban kezdődött és csak 1934-ben fejeződött be. A falu első tanítónője Darinka Rogošić volt. A II. világháború idején 1941 és 1945 között a tanítás szünetelt. 1945-ben négy osztályban indult meg újra a tanítás. 1954-től pedig már hatosztályosként, 1955-től pedig nyolcosztályosként működött az iskola. A mai iskolaépület építési munkái 1969 februárjában indultak meg és 1971. december 22-én nyitotta meg kapuit. Neorićon kívül a szomszédos Sutina tanulói is ide járnak.[5]
További információk[szerkesztés]
- Muć község hivatalos oldala (horvátul)
- A település weboldala[halott link] (horvátul)
- Ogorje.net:Neorić (horvátul)
- Az alapiskola honlapja (horvátul)
- Krešimir Kružić: Plemići s područja župe Zmina u sresnjem vijeku (horvátul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d e Neoric.pondi.hr:Povijest[halott link] hozzáférés:2016.04.05.(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ OS Neorić-Sutina.skole.hr:Povijest Archiválva 2017. szeptember 2-i dátummal a Wayback Machine-ben hozzáférés:2016.04.06.(horvátul)
