Neorić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Neorić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségMuć
Jogállás falu
Irányítószám 21247
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség 883 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság460 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Neorić (Horvátország)
Neorić
Neorić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 40′ 30″, k. h. 16° 31′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 40′ 30″, k. h. 16° 31′ 30″

Neorić falu Muć községben Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Split központjától légvonalban 19, közúton 31 km-re északra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re délkeletre, a dalmát Zagora központi részén fekszik. Délről a Moseć-, északról a Svilaja-, keletről a Visočnica-, nyugatról pedig a Plišivica-hegység határolja. A településen átfolyik a Sutina-patak, mely később a Cetinába torkollik. Határának nyugati részét a hosszúkás és termékeny talajú Mući mező képezi, melyet a Čikola-folyóba torkolló a Vrba-patak vize öntöz.

Története[szerkesztés]

A település neve az azonos nevű horvát nemzetség nevéből származik. Középkori írásos források a nemzetség több tagját is megnevezik. Így 1203 után említik Orša Neorićot, 1270 körül Koren és Bogdan Neorićot, majd később Marin, Jurša és Cipronja Neorićot is.[2] A nemzetség lakóhelye volt a falu feletti magaslaton emelt Neorić vára, melynek jelentősége a török veszély fokozódásával nőtt meg. 1537-ben elesett a közeli Klissza vára és ezután Neorić sem tarthatta sokáig magát. 1538-ban ez a vár is török kézre került. Ezután a nemzetség több tagja a török ellen kemény harcot folytató uszkókokhoz csatlakozott. 1540-ben Zenggben említik például Juraj Neorićot.[2] A 150 évig tartó török uralom után a ferencesek Boszniából és Hercegovinából telepítettek be új lakosságot. Önálló plébániáját 1713-ban alapították. 1718-ban a mući területen végzett egyházlátogatása során Cupilli érsek Muć település után Neorićot is megemlíti, mely abban az időben Podneorić néven volt ismert.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 587, 1910-ben 837 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Lakossága 2011-ben 883 fő volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
587 623 667 703 731 837 837 990 937 950 834 1.028 920 893 871 883

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1897-ben építették. Kőből épített egyhajós épület, Homlokzatának közepén nagyméretű rózsaablakkal, oromzatán keskeny harangtoronnyal, melyben egy harang található. Építésének századik évfordulója alkalmából kívül-belül felújították.[2]
  • Közelében a temetőben áll a település régi, azonos titulusú plébániatemploma, melyet 1701-ben építettek. 2001-ben ünnepelték fennállásának háromszázadik évfordulóját, mely alkalomból megújították.[2]
  • Neorić középkori várának maradványai a falu feletti magaslaton.

Oktatás[szerkesztés]

A településnek 1934-ig nem volt iskolája, néhány itteni gyermek a gornji mući iskolába járt. A nagy távolság miatt a helyi lakosok már régóta szorgalmazták egy új iskolaépület felépítését. Az építés 1928-ban kezdődött és csak 1934-ben fejeződött be. A falu első tanítónője Darinka Rogošić volt. A II. világháború idején 1941 és 1945 között a tanítás szünetelt. 1945-ben négy osztályban indult meg újra a tanítás. 1954-től pedig már hatosztályosként, 1955-től pedig nyolcosztályosként működött az iskola. A mai iskolaépület építési munkái 1969 februárjában indultak meg és 1971. december 22-én nyitotta meg kapuit. Neorićon kívül a szomszédos Sutina tanulói is ide járnak.[5]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]