Nisko (Klissza)
| Nisko | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Klissza |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 202 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 181 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 413 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 40′ 07″, k. h. 16° 21′ 37″43.668523°N 16.360389°EKoordináták: é. sz. 43° 40′ 07″, k. h. 16° 21′ 37″43.668523°N 16.360389°E | |
 | |
Nisko falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Klisszához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 18, közúton 35 km-re északra, községközpontjától légvonalban 17, közúton 23 km-re északnyugatra, a Kozjak-hegységtől északra, a dalmát Zagora területén fekszik.
Története
[szerkesztés]Nisko területe már az ókorban lakott volt. Erre utal az a tény, hogy a régi plébániatemplom egy ókeresztény bazilika alapfalaira épült. A feltárás során talált leletek ma a sinji ferences kolostor gyűjteményében találhatók. A mai települést a 18. század elején alapították, amikor a ramai ferences atyák a török megszállás alatt álló Boszniából és Hercegovinából hozott új keresztény lakossággal telepítették be ezt a vidéket. Egyházi szolgálatát hosszú ideig a sinji kolostor ferences szerzetesei látták el.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 270, 1910-ben 412 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 244 fő volt.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 270 | 314 | 312 | 342 | 393 | 412 | 883 | 432 | 454 | 442 | 437 | 473 | 350 | 321 | 279 | 244 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt régi római katolikus temploma ókeresztény bazilika alapfalaira épült a 18. században. Ennek a kis méretű templomnak a maradványai ma a temetőben találhatók. Oltárául egy díszes régi sírkő szolgált. Ennek a templomnak a berendezéséből mára egy 18. századi ezüst körmeneti kereszt és egy 18. századi réz temetési kereszt maradt fenn.[2]
- Az új Keresztelő Szent János templomot 1912-ben építették. 1935-ben, 1962-ben és 2000-ben megújították. A homlokzat feletti harangtoronyban három harang található. Belsejét 1935-ben Julije Švabe festette ki. A diadalívre Szent Cirill és Metód a famennyezetre, amely ma már nem látható Keresztelő Szent János és a négy evangélista alakját festette. Ugyanő építette a gipszből készített főoltárt. A hajóban a Kármelhegyi boldogasszony oltára található. A templom körül temető található.[2]
- A Nišćanski gaj területén találhatók a rajčicai kutak ,[5] melyek tíz szárazon falazott falú kútból és egy nagyobb, közös szarvasmarha-itatóból állnak. A kutakat egysorosan rakott kövek veszik körül, és a kút falában épített lépcsők vezetnek a vízhez. A kutak mellé a szarvasmarhák etetésére kővájút helyeztek. A kutak legrégebbi ábrázolása Nisko kataszteri térképén található 1829-ből. A falubeliek jól tudták, hogy melyik kút melyik településhez vagy családhoz tartozott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c Franjevci-split.hr:Brštanovo - Povijest župe(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 30.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6962.
Források
[szerkesztés]- Klissza község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- Klissza információs portálja Archiválva 2008. július 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Klissza turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2016. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
