Nisko (Klissza)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nisko
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségKlissza
Jogállás falu
Irányítószám 21 202
Körzethívószám (+385) 21
Népesség
Teljes népesség244 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság413 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nisko (Horvátország)
Nisko
Nisko
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 40′ 00″, k. h. 16° 22′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 40′ 00″, k. h. 16° 22′ 00″

Nisko falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Klisszához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 18, közúton 35 km-re északra, községközpontjától légvonalban 17, közúton 23 km-re északnyugatra, a Kozjak-hegységtől északra, a dalmát Zagora területén fekszik.

Története[szerkesztés]

Nisko területe már az ókorban lakott volt. Erre utal az a tény, hogy a régi plébániatemplom egy ókeresztény bazilika alapfalaira épült. A feltárás során talált leletek ma a sinji ferences kolostor gyűjteményében találhatók. A mai települést a 18. század elején alapították, amikor a ramai ferences atyák a török megszállás alatt álló Boszniából és Hercegovinából hozott új keresztény lakossággal telepítették be ezt a vidéket. Egyházi szolgálatát hosszú ideig a sinji kolostor ferences szerzetesei látták el.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 270, 1910-ben 412 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 244 fő volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
270 314 312 342 393 412 883 432 454 442 437 473 350 321 279 244

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt régi római katolikus temploma ókeresztény bazilika alapfalaira épült a 18. században. Ennek a kis méretű templomnak a maradványai ma a temetőben találhatók. Oltárául egy díszes régi sírkő szolgált. Ennek a templomnak a berendezéséből mára egy 18. századi ezüst körmeneti kereszt és egy 18. századi réz temetési kereszt maradt fenn.[2]
  • Az új Keresztelő Szent János templomot 1912-ben építették. 1935-ben, 1962-ben és 2000-ben megújították. A homlokzat feletti harangtoronyban három harang található. Belsejét 1935-ben Julije Švabe festette ki. A diadalívre Szent Cirill és Metód a famennyezetre, amely ma már nem látható Keresztelő Szent János és a négy evangélista alakját festette. Ugyanő építette a gipszből készített főoltárt. A hajóban a Kármelhegyi boldogasszony oltára található. A templom körül temető található.[2]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]