Selca kod Bogomolja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Selca kod Bogomolja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségSućuraj
Jogállás falu
Irányítószám 21468
Körzethívószám (+385) 021
Népesség
Teljes népesség6 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság152 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Selca kod Bogomolja (Horvátország)
Selca kod Bogomolja
Selca kod Bogomolja
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 07′ 20″, k. h. 17° 04′ 00″Koordináták: é. sz. 43° 07′ 20″, k. h. 17° 04′ 00″

Selca kod Bogomolja falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Sućurajhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Splittől légvonalban 66 km-re délkeletre, Makarskától 19 km-re délre, Jelsától légvonalban 30, közúton 39 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 12 km-re nyugatra, a Hvar sziget keleti részén fekszik. Településrészei Jerkovići (ahol étterem is van), Zaglav és Marinja Glavica. Mivel itt a sziget már nagyon összeszűkül, az északi és a déli oldalon is számos öböl tartozik hozzá. A falutól délre találhatók a Kozja-, a Duboka-, a Leprinova- és az Aržišće-, míg északra a Moševčica-öböl.

Története[szerkesztés]

A települést a 16. században népesítették be a szárazföld belsejéből a török invázió elől a makarskai riviérához tartozó Živogošćén át ide menekült horvátok. Területe a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1880-ban 51, 1910-ben 138 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben 6 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 51 75 74 138 137 120 92 94 72 53 47 9 7 6

(1857-ben és 1869-ben lakosságát a szomszédos Bogomoljéhez számították.)

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság hagyományosan mezőgazdasággal, valamint szőlő- és olívatermesztéssel foglalkozik. A települést örökzöld növények övezik, melyek közül a leggyakoribb a levendula. Eből is állítanak elő olajat, melyet a többi termékkel együtt a sziget útjain árulnak.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]