Blato na Cetini
| Blato na Cetini | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Omiš |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21254 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 462 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 214 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 40′ 11″, k. h. 16° 49′ 22″Koordináták: é. sz. 43° 40′ 11″, k. h. 16° 49′ 22″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Blato na Cetini falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Omišhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől légvonalban 32, közúton 54 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 12, közúton 21 km-re északkeletre, a Cetina két partján fekszik. Kőből épített közúti híd vezet itt át a Cetinán. Déli határa felnyúlik a Mosor-hegység területére, itt halad át az A1-es autópálya is.
Története[szerkesztés]
A település közelében fekvő hegyekben haladó autópálya építése során olyan régészeti leletekre találtak, amelyek e terület korai benépesülését igazolják. A középkorban ez a vidék két óhorvát zsupánság, a poljicai és a radobiljai határán feküdt. Neve már 1382-ben felbukkan a nagy területű radobiljai plébánia részeként. A késő középkorban a boszniai származású Franić nemzetség birtoka volt. Területe már nagyon korán, 1495 előtt török uralom alá került és csak 1715-ben a velencei-török háború során szabadult fel a török uralom alól. Maga Blato na Cetini nevét arról a Cetina szorosában elterülő "Jelača" nevű mocsárról kapta, amely a 18. századig alkalmatlanná tette területét az emberi letelepedésre. A 18. századra a mocsár kiszáradt és területe már vonzotta a letelepülő embereket. Bizzi érsek feljegyzése szerint 1754-ben már 32 család és 271 lélek élt a faluban. A településnek 1857-ben 658, 1910-ben 1030 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Az 1970-es évek óta lakossága a fiatalok elvándorlása miatt folyamatosan csökkent. 2011-ben a településnek 465 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 658 | 725 | 749 | 807 | 948 | 1.030 | 1.193 | 1.135 | 1.062 | 1.084 | 1.104 | 1.116 | 848 | 760 | 573 | 465 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szűz Mária mennybevétele tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma mai formájában 1742-ben épült. Helyén már korábban is egy kisebb templom állt, melynek bővítésével alakították ki a mai épületet. A régi templom maradványa a mai templom szentélyét képezi. A templom szabályosan faragott kövekből épült, homlokzatán kőből faragott rozetta, legfelül pedig harangtorony látható benne két haranggal. Az épület az apszissal együtt 18 méter hosszú és 7 és fél méter széles. Dongaboltozata van. A szentélyben található főoltár mögött kis helyiség van kialakítva a sekrestye számára. A főoltár kőbőé épült márvány intarziával, a szentségtartót színes márványból készítették. Az oltáron Mária mennybevételét és Szent Józsefet a munkások védőszentjét ábrázoló szobrok láthatók, hazai mester munkái. A mellékoltár a Kármelhegyi boldogasszonynak van szentelve, rajta a Szűzanya fából faragott szobrával. A templomot 1996-ban teljesen megújították, melynek során tetőt cseréltek, új kórus és oltár épült, valamint a harangtornyot renoválták. 1997-ben környezetét tették rendbe. 2000-ben új keresztutat helyeztek el a templomban. A szentély jobb oldalán található régi szentségtartó a szakemberek szerint a 15. századból származik.
- A Gyógyító boldogasszony tiszteletére szentelt temploma 1814-ben épült a Čelopek nevű településrészen. Bejárata felett kis rozetta, felül pedig kis harangtorony látható, benne egy haranggal. A templomban a Szűzanya kőből faragott szobra áll karján a kis Jézussal. 1995-ben az épületet felújították. Udvarát szárazon rakott fal keríti.
- A klanaci Mária-kápolna 1983-ban épült szépen faragott kövekből. A Szűzanya szobra súlyosan megrongálódott, azért ugyanazzal a szobrászművésszel a korábbi modell alapján újrafaragtatták, az eredetit pedig a plébánián helyezték el.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Omiš város hivatalos oldala Archiválva 2016. augusztus 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Omiš város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
