Ždrelac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ždrelac
Hajó a Ždrelac-szorosban.
Hajó a Ždrelac-szorosban.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségPašman
Jogállás falu
Irányítószám 23 263
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség312 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság15 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ždrelac (Horvátország)
Ždrelac
Ždrelac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 00′ 30″, k. h. 15° 17′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 00′ 30″, k. h. 15° 17′ 00″

Ždrelac (olaszul: Sdrelaz) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Pašmanhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 13 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 10 km-re, közúton 12 km-re Pašman szigetének északnyugati végében fekszik. Nevét arról a szűk kis szorosról kapta, amely Pašmant a közeli Ugljantól elválasztja és amelyen 1973-óta 210 méter hosszú híd ível át. A híd mellett a Gladuša nevű nagy üdülőtelep épült fel.

Története[szerkesztés]

A település a központjában található, Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt templom körül fejlődött ki. A templomot 1289-ben említik először, de valószínűleg ennél sokkal korábban épült, kora keresztény eredetű. Zdrelac neve 1397-ben bukkan fel először "in insula Ad Sdrelac" alakban, majd 1446-ban Banj legészakibb településrészeként említik. Később is Banjhoz kapcsolódóan szerepel a történeti forrásokban, 1555-ben "Zdrelac overo Bagno", majd 1668-ban "Zdrelac di Bagno" alakban. Az olasz névalakot a zárai érsekség 1840-es sematizmusa is átvette. A plébánia alapításáról nincsenek adatok, de Zmajević zárai érsek 1737. június 26-án tett látogatása alkalmával, amikor a megújított templomot felszentelte valószínűleg már a plébánia is működött. A plébániáról tesz említést egy 1815-ös okirat, majd egy 1864-es dokumentumban már csak káplánja szerepel, mivel önálló plébánia státuszát addigra már elveszítette. Területe a sziget többi részével együtt a 15. századtól a Velencei Köztársasághoz tartozott. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 260, 1910-ben 459 lakosa volt. Iskoláját 1873-ban alapították, később a kevés gyermeklétszám miatt bezárták. Ma a tanulók a közeli Neviđanára járnak iskolába. Az I. világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A Szűzanya mai szobrát a világháború után vásárolták, majd 1937-ben megalakult a Lourdes-i Szűzanya nevét viselő leány egyesület. A falu azóta ünnepli a Lourdesi-Szűzanya fogadalmi ünnepét. Az 1970-es évektől a több munkalehetőség miatt több fiatal költözött a nagyobb városokba és vándorolt ki az Egyesült Államokban és Ausztráliában is. A falunak 2011-ben 312 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, halászattal foglalkoznak. Ezek mellett egyre inkább fejlődik a turizmus is.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
260 280 296 320 406 459 506 471 561 525 436 420 288 258 245 312

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt temploma a település központjában található. Valószínűleg kora keresztény eredetű, de sem kora keresztény, sem középkori részei nem láthatók már. A mai templomot 1737-ben szentelték fel. A templom négyszög alaprajzú, négyszögletes sekrestyével hosszabbították meg. Három értékes márvány oltára van. A főoltár Szűz Mária, a mellékoltárok Szent Lukács és a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére vannak szentelve. A főoltáron nemrég restaurált értékes oltárkép, a mellékoltárokon szobrok állnak. Szent Lukács szobra nyitott glagolita betűs evangéliumot tart. További szobrai Lisieux-i Szent Terézt és Jézus szívét ábrázolják. A templomon kívül kő szenteltvíztartó áll. A nyugati homlokzatot a harangtoronnyal a 19. század végén építették.
  • Mali Ždrelacon áll a Páduai Szent Antal kápolna. Egykor Antonio Panelli trogiri püspökhöz tartozott, akit 1821-ben ide temettek el. A nyári hónapokban minden szombaton szentmisét celebrálnak benne a közeli Gladuša üdülőtelepen nyaralók számára.
  • Zdrelac határában található a Pašmant Ugljan szigetével összekötő 210 méter hosszú Ždrelac-híd, amelyet 1973-ban adtak át a forgalomnak.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]