Paljuv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Paljuv
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségNovigrad
Jogállás falu
Irányítószám 23312
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség371 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság151 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Paljuv (Horvátország)
Paljuv
Paljuv
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 09′ 40″, k. h. 15° 31′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 09′ 40″, k. h. 15° 31′ 00″

Paljuv falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Novigradhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zára központjától légvonalban 23 km-re, közúton 32 km-re keletre, községközpontjától 5 km-re délnyugatra Dalmácia északi részén, a Novigradi-tengertől 2 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1576-ban történt. Neve a latin „paludo” szóból ered, amely mocsarat, sáros helyet jelent. Az első itt letelepedő család a Portada volt, amely 500 évvel ezelőtt Pag szigetéről érkezett ide.[2] Története szorosan kapcsolódik a szomszédos Novigradhoz, melyhez évszázadokig tartozott. 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt, majd miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 215, 1910-ben 229 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháborút követően, különösen az 1970-es évektől sok lakosa vándorolt ki külföldre és a nagyobb városokba. A honvédő háború idején már kezdettől fogva állandó támadásoknak volt kitéve, majd 1992 elején szerb csapatok foglalták el. A horvát hadsereg 1993. január 25-én a „Maslenica” hadművelet során szabadította fel a települést. A délszláv háború harcaiban 1993-ban nyolc helyi lakos esett el.[2] 2011-ben 371 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak. 2013-ban felépítették új templomukat. A településnek területi iskolája, kulturális és művészeti egyesülete van.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
215 0 188 81 166 229 394 382 572 640 659 602 634 481 355 371

Nevezetességei[szerkesztés]

Mária a keresztények segítője tiszteletére szentelt temploma 2013-ban épült, 2014. december 7-én szentelte fel Želimir Puljić zárai érsek.[2] Egyhajós épület, hosszúsága 20, szélessége 12 méter, harangtornya a homlokzattól jobbra áll.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]