Verunić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Verunić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségSali
Jogállás falu
Irányítószám 23 287
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség40 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Verunić (Horvátország)
Verunić
Verunić
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 08′ 30″, k. h. 14° 51′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 08′ 30″, k. h. 14° 51′ 30″

Verunić (olaszul: Verona) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Salihoz tartozik. A helyi dialektusban a falura a „Verona” név használatos, a helyieket pedig verunke, illetve verunjaninak nevezik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 30 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 33 km-re, közúton 41 km-re északnyugatra a Dugi-sziget északnyugati részén, a Čuna-öbölben, Veli Rattal szemben fekszik. A Čuna-öblöt egy keskeny csatorna köti össze a jóval nagyobb Pantera-öböllel. A rendezett parton két kikötő található: a verunići mező földjeitől északra fekvő "Lokve" és keleten a Soline irányában fekvő "Lučica".

Története[szerkesztés]

A falu területe a sziget többi részéhez hasonlóan Zárához tartozott, majd 1409-től a várossal együtt a Velencei Köztársaság része lett. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. Dugi otok 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1880-ban 77, 1910-ben 48 lakosa volt. Az I. világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es évektől a több munkalehetőség miatt sok fiatal vándorolt ki, illetve költözött a nagyobb városokba. Sok verunići származású lakos él Zárán kívül Biograd na Morun, Splitben, Fiumén, Porečen, Zágrábban, külföldön pedig Németországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban és Ausztráliában is. A falunak 2011-ben 40 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, halászattal és újabban egyre inkább turizmussal foglalkoznak.

Gazdasága[szerkesztés]

A közeli termékeny mezőn kerti kultúrnövényeket és olívabogyót termesztenek. A faluban két üzleti vállalkozás működik: az „Apartmani Gorgonia” és az „Api-Commerce” (mézfeldolgozó). A nyári turistaszezonban Sali község turisztikai irodájának helyi irodája is kinyit. Nyáron egy étterem (DiM) és az Apartmani Gorgonia vállalkozás boltja üzemel a településen.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 77 49 61 48 0 103 99 105 97 80 0 0 57 40

(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben, 1981-ben és 1991-ben lakosságát Veli Rathoz számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kármelhegyi boldogasszony tiszteletére szentelt templomát 1697-ben építették. Mellette régi temető található.
  • Védőszentjének ünnepén minden év július 16-án fesztivált tartanak.
  • Közvetlen közelében fekszik festői a Sakarun-öböl, amelynek homokos strandja sok turistát vonz ide. Hosszúsága mintegy 800 méter, mélysége a parttól 250 méterre 3 és fél méter. Strandja kis gyermekes családoknak is kiválóan alkalmas.
  • A Dugi-sziget északnyugati része Verunić-csal együtt védett tájképű terület, amelyet az indokol, hogy öbleivel, félszigeteivel, szorosaival és egyedülálló panorámájával a zárai szigetvilágnak ez az egyik legszebb és legérdekesebb része. Ehhez hozzájárul a jellegzetes mediterrán növényzet, macchiából és alacsony növésű fenyőfélékből álló bozótos, ligetes erdőségeivel. A tenger alatt is számos gázló és zátony található egyedülálló növény- és állatvilággal.

További információk[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Verunić című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]