Jasenice (Zára megye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jasenice
Maslenica látképe a Novsko ždrilón átívelő hidakkal.
Maslenica látképe a Novsko ždrilón átívelő hidakkal.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségJasenice
Jogállás falu
Polgármester Martin Baričević
Irányítószám 23243
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség1272 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság129 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jasenice (Horvátország)
Jasenice
Jasenice
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 13′ 50″, k. h. 15° 34′ 30″Koordináták: é. sz. 44° 13′ 50″, k. h. 15° 34′ 30″
Jasenice weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jasenice témájú médiaállományokat.

Jasenice falu és község Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Zaton Obrovački tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 30, közúton 34 km-re északkeletre, Dalmácia északi részén, a Velebitalja déli részén fekszik. Területe nyugaton Modričtól keleten az Obrovac feletti egykori timföldgyárig, északon a Velebit-hegységtől délen a Novigradi-tengerig terjed. Jasenice tizenkét szétszórt kis településrészekből áll, melyek lakói a múltban főként állattartásból éltek. Jelentősebb településrészei Modrič, Rovanjska, Maslenica és Jasenice. Itt halad át az egyik legjelentősebb autópálya az A1-es a Sveti Rok alagúttól Maslenicáig. A Novsko ždrilo tengerszoroson két híd ível át, a régi és az új Maslenicai-híd. Jasenice bővelkedik természeti szépségekben már a Velebit előterében emelkedő magaslatok terkintetében is, a település felett pedig az 1753 méter magas Sveto brdo magasodik. A község keleti határát a Zrmanja látványos szurdokvölgye képezi, mely Obrovactól a Novigradi-tengerig húzódik. Rovanjska kijáratánál a tengerpart közelében található az ország egyik leghíresebb barlangja, a 829 méter hosszú Modrič-barlang.

Története[szerkesztés]

A település nevét a kőrisfáról (jasen) kapta, mely egykor nagy számban nőtt a település környékén.[2] Területe már nem sokkal a szláv betelepülés után a 9. században lakott volt. Ezt bizonyítja Rovanjska nevű településrészének Szent György temploma, amely a szakemberek szerint a 9. és a 11. század között épült. A Velebit alatti települést és plébániáját a 11. században IV. Krešimir horvát király egyik oklevelében említik először, mint a rabi és a nini püspökség határán fekvő területet. Ezt a vidéket mindig is katolikus horvátok lakták. Előbb a Horvát Királyság, majd a 12. századtól a Magyar Királyság része volt. A korabeli egyházi okiratok szerint plébániaája 12. században a legszentebb Szentháromság titulusát viselte.[2] 1409-ben Dalmácia többi részével együtt Nápolyi László magyar ellenkirálytól megvásárolta a Velencei Köztársaság. A velenceiek a község déli részén emelkedő hegyen felépítették Dračevac várát, mely a 18. századig állt és a térség legfontosabb erődje volt. 1463-ban a török elfoglalta Boszniát, majd 1482-ben Hercegovinát is. Ettől kezdve ez a terület a török állandó támadásainak volt kitéve. 1527-ben elesett Obrovac is, ettől kezdve a mai Jasenice területén húzódott a velencei-török határ. Egy a ciprusi háború után 1576-ban kelt dokumentumból kiderül, hogy ekkorra már a Novigradi-tenger északi partvidéke és a Zrmanja szurdoka is török uralom alatt állt.[3] Ebben a mai Jasenice területén Modris (Modrič), Ravanska (Rovanjska), Dracevacz (Dračevac) és Gassenizt (Jasenice) települések találhatók. A török közigazgatásban a község területe a Klisszai szandzsákhoz tartozott. A Zenggtól a Zrmanja torkolatáig terjedő terület benne Jasenice vidékével 1647-ben a kandiai háború idején szabadult fel a török uralom alól és Habsburg uralom alá került.[3] Velence azonban már kezdetektől fogva mindent megtett e terület megszerzése érdekében. Erre jó alkalom kínálkozott a moreai háború (1684-1699) idején, melynek során 1693-ban velencei kézre került Dračevac vára és vele együtt a mai község területe. Egy évvel később 1694-ben azonban a császári erők kiűzték a velenceieket Dračevacról.[3] A sok éves viszályt végül a karlócai béke zárta le, mely a mai község területének nagyobb részét Jasenicével együtt Velencének adta. A terület 1797-ig volt a Velencei Köztársaság része. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján 1809-től a Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 725, 1910-ben 1376 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd a Jugoszláv Királyság része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció, majd német megszállás után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98 százaléka horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során 1991 szeptemberében a szerb felkelők megtámadták és felgyújtották a települést. Templomát lerombolták, lakossága elmenelült. A horvát hadsereg 1993 januárjában a Maslenica hadművelet során szabadította fel a község területét. A háború után lakói visszatértek és mindent újjáépítettek. A településnek 2011-ben 1272 lakosa volt. Ma Jasenice lakosságának legnagyobb része idősekből áll, többségük Maslenicán él. Maslenica és Rovanjska lakóinak a háború óta a turizmus adja a fő bevételi forrását.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
725 741 815 942 1.127 1.376 1.216 1.331 1.318 1.373 1.537 1.658 1.344 1.308 1.224 1.272

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Jeromos tiszteletére szentelt plébániatemploma 1874-ben épült azon a helyen, ahol a középkori Szentháromság plébániatemplom is állt. Felszentelését 1879. július 1-jén Petar D. Maupas zárai érsek végezte. Az eseményről a bal sarokban egy márványtábla emlékezik meg.[2] A templom szürke, faragott kőtömbökből épült. A homlokzat felett emelkedett a harangtorony, benne két haranggal. Két oltára volt. A főoltár képe Maupas érsek ajándéka volt, Szent Jeromost ábrázolta, míg a Szent Antal oltárt a hívek adományaiból emelték 1892-ben. A délszláv háború idején 1991. október 30-án a falut megtámadó szerbek a templomot aláaknázták és felrobbantották. Az templomból csak a körítőfal és kőhalmok maradtak. A háború után a visszatérő horvátok alapjaitól újjáépítették. Az új templomot 2000. szeptember 30-án szentelte fel Ivan Prenđa zárai érsek. A mai templom egyhajós épület sekrestyével. Három márvány oltára van, a főoltáron Szent Jeromos oltárképe, a kéz mellékoltáron Szűz Mária szobra és Páduai Szent Antal képe látható. A kő keresztelőmedence a régi templomból maradt meg.[2]
  • A rovanjskai Szent György templom legrégibb része az ellipszoid alaprajzú kupola még a 9. században épült. Egész Horvátországban csak három maradt fenn ebből a típusból. Az egyik Ninben, másik kettő a zárai szigetvilágban Savaron és Mali Ižen található. A templomot a 11. és 13. század között bővítették, ekkor épült a nyugati homlokzat fölé a harangtorony is. Harangját 1896-ban öntötték. Kőoltárát a plébániatemplomból hozták ide át. A szokatlan formájú templom védett kulturális emlék. A templom körül régi, középkori temető található ősi sírkövekkel, de közülük néhány az új temető létesítésekor megrongálódott. A templomtól jobbra római villagazdaság, vagy egy kisebb római település maradványai találhatók.[2]
  • A podpragi Szent Ferenc templom a Velebit déli lejtőjén, a Tulove grede bizarr sziklaszirtjei alatt található. Építtetője 1832-ben I. Ferenc osztrák császár volt és annak emlékére épült, hogy elkészült a Velebiten átvezető, az ország két részét összekötő új út. Régi oltárképe ma Splitben található. Közelében vendégház épült az utazók és zarándokok számára, egyúttal pasztorális munkát is végez a Velebit alatti plébániákon.[2]
  • Draževac középkori várának romjai a Maslenicától északra emelkedő hegyen találhatók. A várat a 15. században építették. A 16. – 17. században török uralom alatt állt. A 18. században elhagyták, azóta rom.
  • A Zrmanja jobb partján a torkolat közelében állt Šibenik vára. A vár a túlparti Pržunaccal és Bojnikkal együtt a Zrmanja képezte természetes határt őrizte, egyúttal a folyón zajló hajóforgalmat ellenőrizte. Mára csak alapfalai látszanak a folyó feletti sziklaszirten.
  • Rovanjska kijáratánál az autópálya és a tengerpart közelében található az ország egyik leghíresebb barlangja, a 829 méter hosszú Modrič-barlang. Tengerszint feletti magassága 29 méter. Belső hőmérséklete egész évben 17-18 °C.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Bridges in Maslenica
A Wikimédia Commons tartalmaz Jasenice (Zára megye) témájú médiaállományokat.